Megoldás a(z) v változóra
v=-1
v=7
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
v^{2}+8v+16=2v^{2}+2v+9
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(v+4\right)^{2}).
v^{2}+8v+16-2v^{2}=2v+9
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2v^{2}.
-v^{2}+8v+16=2v+9
Összevonjuk a következőket: v^{2} és -2v^{2}. Az eredmény -v^{2}.
-v^{2}+8v+16-2v=9
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2v.
-v^{2}+6v+16=9
Összevonjuk a következőket: 8v és -2v. Az eredmény 6v.
-v^{2}+6v+16-9=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9.
-v^{2}+6v+7=0
Kivonjuk a(z) 9 értékből a(z) 16 értéket. Az eredmény 7.
a+b=6 ab=-7=-7
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -v^{2}+av+bv+7 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=7 b=-1
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(-v^{2}+7v\right)+\left(-v+7\right)
Átírjuk az értéket (-v^{2}+6v+7) \left(-v^{2}+7v\right)+\left(-v+7\right) alakban.
-v\left(v-7\right)-\left(v-7\right)
A -v a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(v-7\right)\left(-v-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) v-7 általános kifejezést a zárójelből.
v=7 v=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a v-7=0 és a -v-1=0.
v^{2}+8v+16=2v^{2}+2v+9
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(v+4\right)^{2}).
v^{2}+8v+16-2v^{2}=2v+9
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2v^{2}.
-v^{2}+8v+16=2v+9
Összevonjuk a következőket: v^{2} és -2v^{2}. Az eredmény -v^{2}.
-v^{2}+8v+16-2v=9
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2v.
-v^{2}+6v+16=9
Összevonjuk a következőket: 8v és -2v. Az eredmény 6v.
-v^{2}+6v+16-9=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9.
-v^{2}+6v+7=0
Kivonjuk a(z) 9 értékből a(z) 16 értéket. Az eredmény 7.
v=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\left(-1\right)\times 7}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) 7 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
v=\frac{-6±\sqrt{36-4\left(-1\right)\times 7}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
v=\frac{-6±\sqrt{36+4\times 7}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
v=\frac{-6±\sqrt{36+28}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 7.
v=\frac{-6±\sqrt{64}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 36 és 28.
v=\frac{-6±8}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 64.
v=\frac{-6±8}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
v=\frac{2}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (v=\frac{-6±8}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 8.
v=-1
2 elosztása a következővel: -2.
v=-\frac{14}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (v=\frac{-6±8}{-2}). ± előjele negatív. 8 kivonása a következőből: -6.
v=7
-14 elosztása a következővel: -2.
v=-1 v=7
Megoldottuk az egyenletet.
v^{2}+8v+16=2v^{2}+2v+9
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(v+4\right)^{2}).
v^{2}+8v+16-2v^{2}=2v+9
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2v^{2}.
-v^{2}+8v+16=2v+9
Összevonjuk a következőket: v^{2} és -2v^{2}. Az eredmény -v^{2}.
-v^{2}+8v+16-2v=9
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2v.
-v^{2}+6v+16=9
Összevonjuk a következőket: 8v és -2v. Az eredmény 6v.
-v^{2}+6v=9-16
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 16.
-v^{2}+6v=-7
Kivonjuk a(z) 16 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény -7.
\frac{-v^{2}+6v}{-1}=-\frac{7}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
v^{2}+\frac{6}{-1}v=-\frac{7}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
v^{2}-6v=-\frac{7}{-1}
6 elosztása a következővel: -1.
v^{2}-6v=7
-7 elosztása a következővel: -1.
v^{2}-6v+\left(-3\right)^{2}=7+\left(-3\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -3. Ezután hozzáadjuk -3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
v^{2}-6v+9=7+9
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
v^{2}-6v+9=16
Összeadjuk a következőket: 7 és 9.
\left(v-3\right)^{2}=16
Tényezőkre v^{2}-6v+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(v-3\right)^{2}}=\sqrt{16}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
v-3=4 v-3=-4
Egyszerűsítünk.
v=7 v=-1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}