Kiértékelés
6t^{2}-7t-6
Szorzattá alakítás
6\left(t-\frac{7-\sqrt{193}}{12}\right)\left(t-\frac{\sqrt{193}+7}{12}\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
6t^{2}-6t+2-t-8
Összevonjuk a következőket: t^{2} és 5t^{2}. Az eredmény 6t^{2}.
6t^{2}-7t+2-8
Összevonjuk a következőket: -6t és -t. Az eredmény -7t.
6t^{2}-7t-6
Kivonjuk a(z) 8 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -6.
factor(6t^{2}-6t+2-t-8)
Összevonjuk a következőket: t^{2} és 5t^{2}. Az eredmény 6t^{2}.
factor(6t^{2}-7t+2-8)
Összevonjuk a következőket: -6t és -t. Az eredmény -7t.
factor(6t^{2}-7t-6)
Kivonjuk a(z) 8 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -6.
6t^{2}-7t-6=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
t=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{\left(-7\right)^{2}-4\times 6\left(-6\right)}}{2\times 6}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
t=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-4\times 6\left(-6\right)}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: -7.
t=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-24\left(-6\right)}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
t=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49+144}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és -6.
t=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{193}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 49 és 144.
t=\frac{7±\sqrt{193}}{2\times 6}
-7 ellentettje 7.
t=\frac{7±\sqrt{193}}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
t=\frac{\sqrt{193}+7}{12}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{7±\sqrt{193}}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 7 és \sqrt{193}.
t=\frac{7-\sqrt{193}}{12}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{7±\sqrt{193}}{12}). ± előjele negatív. \sqrt{193} kivonása a következőből: 7.
6t^{2}-7t-6=6\left(t-\frac{\sqrt{193}+7}{12}\right)\left(t-\frac{7-\sqrt{193}}{12}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{7+\sqrt{193}}{12} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{7-\sqrt{193}}{12} értéket pedig x_{2} helyére.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}