Megoldás a(z) a változóra
a = \frac{\sqrt{929} + 37}{2} \approx 33,739750654
a = \frac{37 - \sqrt{929}}{2} \approx 3,260249346
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
370a-10a^{2}-700=400
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (a-2 és 350-10a), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
370a-10a^{2}-700-400=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 400.
370a-10a^{2}-1100=0
Kivonjuk a(z) 400 értékből a(z) -700 értéket. Az eredmény -1100.
-10a^{2}+370a-1100=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
a=\frac{-370±\sqrt{370^{2}-4\left(-10\right)\left(-1100\right)}}{2\left(-10\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -10 értéket a-ba, a(z) 370 értéket b-be és a(z) -1100 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
a=\frac{-370±\sqrt{136900-4\left(-10\right)\left(-1100\right)}}{2\left(-10\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 370.
a=\frac{-370±\sqrt{136900+40\left(-1100\right)}}{2\left(-10\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -10.
a=\frac{-370±\sqrt{136900-44000}}{2\left(-10\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 40 és -1100.
a=\frac{-370±\sqrt{92900}}{2\left(-10\right)}
Összeadjuk a következőket: 136900 és -44000.
a=\frac{-370±10\sqrt{929}}{2\left(-10\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 92900.
a=\frac{-370±10\sqrt{929}}{-20}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -10.
a=\frac{10\sqrt{929}-370}{-20}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{-370±10\sqrt{929}}{-20}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -370 és 10\sqrt{929}.
a=\frac{37-\sqrt{929}}{2}
-370+10\sqrt{929} elosztása a következővel: -20.
a=\frac{-10\sqrt{929}-370}{-20}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{-370±10\sqrt{929}}{-20}). ± előjele negatív. 10\sqrt{929} kivonása a következőből: -370.
a=\frac{\sqrt{929}+37}{2}
-370-10\sqrt{929} elosztása a következővel: -20.
a=\frac{37-\sqrt{929}}{2} a=\frac{\sqrt{929}+37}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
370a-10a^{2}-700=400
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (a-2 és 350-10a), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
370a-10a^{2}=400+700
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 700.
370a-10a^{2}=1100
Összeadjuk a következőket: 400 és 700. Az eredmény 1100.
-10a^{2}+370a=1100
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-10a^{2}+370a}{-10}=\frac{1100}{-10}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -10.
a^{2}+\frac{370}{-10}a=\frac{1100}{-10}
A(z) -10 értékkel való osztás eltünteti a(z) -10 értékkel való szorzást.
a^{2}-37a=\frac{1100}{-10}
370 elosztása a következővel: -10.
a^{2}-37a=-110
1100 elosztása a következővel: -10.
a^{2}-37a+\left(-\frac{37}{2}\right)^{2}=-110+\left(-\frac{37}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -37 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{37}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{37}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
a^{2}-37a+\frac{1369}{4}=-110+\frac{1369}{4}
A(z) -\frac{37}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
a^{2}-37a+\frac{1369}{4}=\frac{929}{4}
Összeadjuk a következőket: -110 és \frac{1369}{4}.
\left(a-\frac{37}{2}\right)^{2}=\frac{929}{4}
Tényezőkre a^{2}-37a+\frac{1369}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(a-\frac{37}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{929}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
a-\frac{37}{2}=\frac{\sqrt{929}}{2} a-\frac{37}{2}=-\frac{\sqrt{929}}{2}
Egyszerűsítünk.
a=\frac{\sqrt{929}+37}{2} a=\frac{37-\sqrt{929}}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{37}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}