( 7 - x ) [ x - 3 ) = 1
Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{3}+5\approx 6,732050808
x=5-\sqrt{3}\approx 3,267949192
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
10x-21-x^{2}=1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (7-x és x-3), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
10x-21-x^{2}-1=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
10x-22-x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) -21 értéket. Az eredmény -22.
-x^{2}+10x-22=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-10±\sqrt{10^{2}-4\left(-1\right)\left(-22\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 10 értéket b-be és a(z) -22 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-10±\sqrt{100-4\left(-1\right)\left(-22\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 10.
x=\frac{-10±\sqrt{100+4\left(-22\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-10±\sqrt{100-88}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -22.
x=\frac{-10±\sqrt{12}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 100 és -88.
x=\frac{-10±2\sqrt{3}}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 12.
x=\frac{-10±2\sqrt{3}}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{2\sqrt{3}-10}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-10±2\sqrt{3}}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -10 és 2\sqrt{3}.
x=5-\sqrt{3}
-10+2\sqrt{3} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{-2\sqrt{3}-10}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-10±2\sqrt{3}}{-2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{3} kivonása a következőből: -10.
x=\sqrt{3}+5
-10-2\sqrt{3} elosztása a következővel: -2.
x=5-\sqrt{3} x=\sqrt{3}+5
Megoldottuk az egyenletet.
10x-21-x^{2}=1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (7-x és x-3), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
10x-x^{2}=1+21
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 21.
10x-x^{2}=22
Összeadjuk a következőket: 1 és 21. Az eredmény 22.
-x^{2}+10x=22
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}+10x}{-1}=\frac{22}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{10}{-1}x=\frac{22}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-10x=\frac{22}{-1}
10 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-10x=-22
22 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-10x+\left(-5\right)^{2}=-22+\left(-5\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -10 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -5. Ezután hozzáadjuk -5 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-10x+25=-22+25
Négyzetre emeljük a következőt: -5.
x^{2}-10x+25=3
Összeadjuk a következőket: -22 és 25.
\left(x-5\right)^{2}=3
Tényezőkre x^{2}-10x+25. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-5\right)^{2}}=\sqrt{3}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-5=\sqrt{3} x-5=-\sqrt{3}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{3}+5 x=5-\sqrt{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 5.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}