Megoldás a(z) z változóra
z=5
z=-5
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
63+2z-z^{2}+\left(7-z\right)\left(9+z\right)=76
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (7+z és 9-z), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
63+2z-z^{2}+63-2z-z^{2}=76
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (7-z és 9+z), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
126+2z-z^{2}-2z-z^{2}=76
Összeadjuk a következőket: 63 és 63. Az eredmény 126.
126-z^{2}-z^{2}=76
Összevonjuk a következőket: 2z és -2z. Az eredmény 0.
126-2z^{2}=76
Összevonjuk a következőket: -z^{2} és -z^{2}. Az eredmény -2z^{2}.
-2z^{2}=76-126
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 126.
-2z^{2}=-50
Kivonjuk a(z) 126 értékből a(z) 76 értéket. Az eredmény -50.
z^{2}=\frac{-50}{-2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
z^{2}=25
Elosztjuk a(z) -50 értéket a(z) -2 értékkel. Az eredmény 25.
z=5 z=-5
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
63+2z-z^{2}+\left(7-z\right)\left(9+z\right)=76
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (7+z és 9-z), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
63+2z-z^{2}+63-2z-z^{2}=76
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (7-z és 9+z), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
126+2z-z^{2}-2z-z^{2}=76
Összeadjuk a következőket: 63 és 63. Az eredmény 126.
126-z^{2}-z^{2}=76
Összevonjuk a következőket: 2z és -2z. Az eredmény 0.
126-2z^{2}=76
Összevonjuk a következőket: -z^{2} és -z^{2}. Az eredmény -2z^{2}.
126-2z^{2}-76=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 76.
50-2z^{2}=0
Kivonjuk a(z) 76 értékből a(z) 126 értéket. Az eredmény 50.
-2z^{2}+50=0
Az ilyen másodfokú egyenletek, amelyekben van x^{2}-es tag, de nincs x-es tag, szintén megoldhatók a \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a} megoldóképlettel, miután kanonikus alakra hoztuk őket: ax^{2}+bx+c=0.
z=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\left(-2\right)\times 50}}{2\left(-2\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -2 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) 50 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
z=\frac{0±\sqrt{-4\left(-2\right)\times 50}}{2\left(-2\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
z=\frac{0±\sqrt{8\times 50}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
z=\frac{0±\sqrt{400}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és 50.
z=\frac{0±20}{2\left(-2\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 400.
z=\frac{0±20}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.
z=-5
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{0±20}{-4}). ± előjele pozitív. 20 elosztása a következővel: -4.
z=5
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{0±20}{-4}). ± előjele negatív. -20 elosztása a következővel: -4.
z=-5 z=5
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}