Megoldás a(z) x változóra
x=1
x=-\frac{3}{5}=-0,6
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
25x^{2}-10x+1=16
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(5x-1\right)^{2}).
25x^{2}-10x+1-16=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 16.
25x^{2}-10x-15=0
Kivonjuk a(z) 16 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény -15.
5x^{2}-2x-3=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
a+b=-2 ab=5\left(-3\right)=-15
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 5x^{2}+ax+bx-3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-15 3,-5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -15.
1-15=-14 3-5=-2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-5 b=3
A megoldás az a pár, amelynek összege -2.
\left(5x^{2}-5x\right)+\left(3x-3\right)
Átírjuk az értéket (5x^{2}-2x-3) \left(5x^{2}-5x\right)+\left(3x-3\right) alakban.
5x\left(x-1\right)+3\left(x-1\right)
A 5x a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(x-1\right)\left(5x+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=1 x=-\frac{3}{5}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-1=0 és a 5x+3=0.
25x^{2}-10x+1=16
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(5x-1\right)^{2}).
25x^{2}-10x+1-16=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 16.
25x^{2}-10x-15=0
Kivonjuk a(z) 16 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény -15.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{\left(-10\right)^{2}-4\times 25\left(-15\right)}}{2\times 25}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 25 értéket a-ba, a(z) -10 értéket b-be és a(z) -15 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100-4\times 25\left(-15\right)}}{2\times 25}
Négyzetre emeljük a következőt: -10.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100-100\left(-15\right)}}{2\times 25}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 25.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100+1500}}{2\times 25}
Összeszorozzuk a következőket: -100 és -15.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{1600}}{2\times 25}
Összeadjuk a következőket: 100 és 1500.
x=\frac{-\left(-10\right)±40}{2\times 25}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1600.
x=\frac{10±40}{2\times 25}
-10 ellentettje 10.
x=\frac{10±40}{50}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 25.
x=\frac{50}{50}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{10±40}{50}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 10 és 40.
x=1
50 elosztása a következővel: 50.
x=-\frac{30}{50}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{10±40}{50}). ± előjele negatív. 40 kivonása a következőből: 10.
x=-\frac{3}{5}
A törtet (\frac{-30}{50}) leegyszerűsítjük 10 kivonásával és kiejtésével.
x=1 x=-\frac{3}{5}
Megoldottuk az egyenletet.
25x^{2}-10x+1=16
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(5x-1\right)^{2}).
25x^{2}-10x=16-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
25x^{2}-10x=15
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 16 értéket. Az eredmény 15.
\frac{25x^{2}-10x}{25}=\frac{15}{25}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 25.
x^{2}+\left(-\frac{10}{25}\right)x=\frac{15}{25}
A(z) 25 értékkel való osztás eltünteti a(z) 25 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{2}{5}x=\frac{15}{25}
A törtet (\frac{-10}{25}) leegyszerűsítjük 5 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{2}{5}x=\frac{3}{5}
A törtet (\frac{15}{25}) leegyszerűsítjük 5 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{2}{5}x+\left(-\frac{1}{5}\right)^{2}=\frac{3}{5}+\left(-\frac{1}{5}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{2}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{5}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{5} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{2}{5}x+\frac{1}{25}=\frac{3}{5}+\frac{1}{25}
A(z) -\frac{1}{5} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{2}{5}x+\frac{1}{25}=\frac{16}{25}
\frac{3}{5} és \frac{1}{25} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{1}{5}\right)^{2}=\frac{16}{25}
Tényezőkre x^{2}-\frac{2}{5}x+\frac{1}{25}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{5}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{16}{25}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{5}=\frac{4}{5} x-\frac{1}{5}=-\frac{4}{5}
Egyszerűsítünk.
x=1 x=-\frac{3}{5}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{5}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}