Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{3}{5}=-0,6
x = -\frac{11}{5} = -2\frac{1}{5} = -2,2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
25x^{2}+70x+49=16
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(5x+7\right)^{2}).
25x^{2}+70x+49-16=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 16.
25x^{2}+70x+33=0
Kivonjuk a(z) 16 értékből a(z) 49 értéket. Az eredmény 33.
a+b=70 ab=25\times 33=825
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 25x^{2}+ax+bx+33 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,825 3,275 5,165 11,75 15,55 25,33
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 825.
1+825=826 3+275=278 5+165=170 11+75=86 15+55=70 25+33=58
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=15 b=55
A megoldás az a pár, amelynek összege 70.
\left(25x^{2}+15x\right)+\left(55x+33\right)
Átírjuk az értéket (25x^{2}+70x+33) \left(25x^{2}+15x\right)+\left(55x+33\right) alakban.
5x\left(5x+3\right)+11\left(5x+3\right)
A 5x a második csoportban lévő első és 11 faktort.
\left(5x+3\right)\left(5x+11\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 5x+3 általános kifejezést a zárójelből.
x=-\frac{3}{5} x=-\frac{11}{5}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 5x+3=0 és a 5x+11=0.
25x^{2}+70x+49=16
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(5x+7\right)^{2}).
25x^{2}+70x+49-16=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 16.
25x^{2}+70x+33=0
Kivonjuk a(z) 16 értékből a(z) 49 értéket. Az eredmény 33.
x=\frac{-70±\sqrt{70^{2}-4\times 25\times 33}}{2\times 25}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 25 értéket a-ba, a(z) 70 értéket b-be és a(z) 33 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-70±\sqrt{4900-4\times 25\times 33}}{2\times 25}
Négyzetre emeljük a következőt: 70.
x=\frac{-70±\sqrt{4900-100\times 33}}{2\times 25}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 25.
x=\frac{-70±\sqrt{4900-3300}}{2\times 25}
Összeszorozzuk a következőket: -100 és 33.
x=\frac{-70±\sqrt{1600}}{2\times 25}
Összeadjuk a következőket: 4900 és -3300.
x=\frac{-70±40}{2\times 25}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1600.
x=\frac{-70±40}{50}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 25.
x=-\frac{30}{50}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-70±40}{50}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -70 és 40.
x=-\frac{3}{5}
A törtet (\frac{-30}{50}) leegyszerűsítjük 10 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{110}{50}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-70±40}{50}). ± előjele negatív. 40 kivonása a következőből: -70.
x=-\frac{11}{5}
A törtet (\frac{-110}{50}) leegyszerűsítjük 10 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{3}{5} x=-\frac{11}{5}
Megoldottuk az egyenletet.
25x^{2}+70x+49=16
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(5x+7\right)^{2}).
25x^{2}+70x=16-49
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 49.
25x^{2}+70x=-33
Kivonjuk a(z) 49 értékből a(z) 16 értéket. Az eredmény -33.
\frac{25x^{2}+70x}{25}=-\frac{33}{25}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 25.
x^{2}+\frac{70}{25}x=-\frac{33}{25}
A(z) 25 értékkel való osztás eltünteti a(z) 25 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{14}{5}x=-\frac{33}{25}
A törtet (\frac{70}{25}) leegyszerűsítjük 5 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{14}{5}x+\left(\frac{7}{5}\right)^{2}=-\frac{33}{25}+\left(\frac{7}{5}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{14}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{7}{5}. Ezután hozzáadjuk \frac{7}{5} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{14}{5}x+\frac{49}{25}=\frac{-33+49}{25}
A(z) \frac{7}{5} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{14}{5}x+\frac{49}{25}=\frac{16}{25}
-\frac{33}{25} és \frac{49}{25} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{7}{5}\right)^{2}=\frac{16}{25}
Tényezőkre x^{2}+\frac{14}{5}x+\frac{49}{25}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{7}{5}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{16}{25}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{7}{5}=\frac{4}{5} x+\frac{7}{5}=-\frac{4}{5}
Egyszerűsítünk.
x=-\frac{3}{5} x=-\frac{11}{5}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{7}{5}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}