Kiértékelés
9x^{2}+3x-25
Szorzattá alakítás
9\left(x-\frac{-\sqrt{101}-1}{6}\right)\left(x-\frac{\sqrt{101}-1}{6}\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
9x^{2}-3x+29+6x-54
Összevonjuk a következőket: 4x^{2} és 5x^{2}. Az eredmény 9x^{2}.
9x^{2}+3x+29-54
Összevonjuk a következőket: -3x és 6x. Az eredmény 3x.
9x^{2}+3x-25
Kivonjuk a(z) 54 értékből a(z) 29 értéket. Az eredmény -25.
factor(9x^{2}-3x+29+6x-54)
Összevonjuk a következőket: 4x^{2} és 5x^{2}. Az eredmény 9x^{2}.
factor(9x^{2}+3x+29-54)
Összevonjuk a következőket: -3x és 6x. Az eredmény 3x.
factor(9x^{2}+3x-25)
Kivonjuk a(z) 54 értékből a(z) 29 értéket. Az eredmény -25.
9x^{2}+3x-25=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-3±\sqrt{3^{2}-4\times 9\left(-25\right)}}{2\times 9}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-3±\sqrt{9-4\times 9\left(-25\right)}}{2\times 9}
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
x=\frac{-3±\sqrt{9-36\left(-25\right)}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 9.
x=\frac{-3±\sqrt{9+900}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -36 és -25.
x=\frac{-3±\sqrt{909}}{2\times 9}
Összeadjuk a következőket: 9 és 900.
x=\frac{-3±3\sqrt{101}}{2\times 9}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 909.
x=\frac{-3±3\sqrt{101}}{18}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9.
x=\frac{3\sqrt{101}-3}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±3\sqrt{101}}{18}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -3 és 3\sqrt{101}.
x=\frac{\sqrt{101}-1}{6}
-3+3\sqrt{101} elosztása a következővel: 18.
x=\frac{-3\sqrt{101}-3}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±3\sqrt{101}}{18}). ± előjele negatív. 3\sqrt{101} kivonása a következőből: -3.
x=\frac{-\sqrt{101}-1}{6}
-3-3\sqrt{101} elosztása a következővel: 18.
9x^{2}+3x-25=9\left(x-\frac{\sqrt{101}-1}{6}\right)\left(x-\frac{-\sqrt{101}-1}{6}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{-1+\sqrt{101}}{6} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{-1-\sqrt{101}}{6} értéket pedig x_{2} helyére.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}