Megoldás a(z) k változóra
k=-2
k=11
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
9k-20-k^{2}+42=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (4-k és k-5), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
9k+22-k^{2}=0
Összeadjuk a következőket: -20 és 42. Az eredmény 22.
-k^{2}+9k+22=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=9 ab=-22=-22
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -k^{2}+ak+bk+22 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,22 -2,11
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -22.
-1+22=21 -2+11=9
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=11 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege 9.
\left(-k^{2}+11k\right)+\left(-2k+22\right)
Átírjuk az értéket (-k^{2}+9k+22) \left(-k^{2}+11k\right)+\left(-2k+22\right) alakban.
-k\left(k-11\right)-2\left(k-11\right)
A -k a második csoportban lévő első és -2 faktort.
\left(k-11\right)\left(-k-2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) k-11 általános kifejezést a zárójelből.
k=11 k=-2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a k-11=0 és a -k-2=0.
9k-20-k^{2}+42=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (4-k és k-5), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
9k+22-k^{2}=0
Összeadjuk a következőket: -20 és 42. Az eredmény 22.
-k^{2}+9k+22=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
k=\frac{-9±\sqrt{9^{2}-4\left(-1\right)\times 22}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 9 értéket b-be és a(z) 22 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
k=\frac{-9±\sqrt{81-4\left(-1\right)\times 22}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 9.
k=\frac{-9±\sqrt{81+4\times 22}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
k=\frac{-9±\sqrt{81+88}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 22.
k=\frac{-9±\sqrt{169}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 81 és 88.
k=\frac{-9±13}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 169.
k=\frac{-9±13}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
k=\frac{4}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (k=\frac{-9±13}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -9 és 13.
k=-2
4 elosztása a következővel: -2.
k=-\frac{22}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (k=\frac{-9±13}{-2}). ± előjele negatív. 13 kivonása a következőből: -9.
k=11
-22 elosztása a következővel: -2.
k=-2 k=11
Megoldottuk az egyenletet.
9k-20-k^{2}+42=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (4-k és k-5), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
9k+22-k^{2}=0
Összeadjuk a következőket: -20 és 42. Az eredmény 22.
9k-k^{2}=-22
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 22. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
-k^{2}+9k=-22
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-k^{2}+9k}{-1}=-\frac{22}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
k^{2}+\frac{9}{-1}k=-\frac{22}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
k^{2}-9k=-\frac{22}{-1}
9 elosztása a következővel: -1.
k^{2}-9k=22
-22 elosztása a következővel: -1.
k^{2}-9k+\left(-\frac{9}{2}\right)^{2}=22+\left(-\frac{9}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -9 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{9}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{9}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
k^{2}-9k+\frac{81}{4}=22+\frac{81}{4}
A(z) -\frac{9}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
k^{2}-9k+\frac{81}{4}=\frac{169}{4}
Összeadjuk a következőket: 22 és \frac{81}{4}.
\left(k-\frac{9}{2}\right)^{2}=\frac{169}{4}
Tényezőkre k^{2}-9k+\frac{81}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(k-\frac{9}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{169}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
k-\frac{9}{2}=\frac{13}{2} k-\frac{9}{2}=-\frac{13}{2}
Egyszerűsítünk.
k=11 k=-2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{9}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}