Megoldás a(z) x változóra
x=0
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2\left(3x+1\right)\left(3x-1\right)+\left(x-2\right)^{2}=2-4x
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2.
\left(6x+2\right)\left(3x-1\right)+\left(x-2\right)^{2}=2-4x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és 3x+1.
18x^{2}-2+\left(x-2\right)^{2}=2-4x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (6x+2 és 3x-1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
18x^{2}-2+x^{2}-4x+4=2-4x
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-2\right)^{2}).
19x^{2}-2-4x+4=2-4x
Összevonjuk a következőket: 18x^{2} és x^{2}. Az eredmény 19x^{2}.
19x^{2}+2-4x=2-4x
Összeadjuk a következőket: -2 és 4. Az eredmény 2.
19x^{2}+2-4x+4x=2
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4x.
19x^{2}+2=2
Összevonjuk a következőket: -4x és 4x. Az eredmény 0.
19x^{2}=2-2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2.
19x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény 0.
x^{2}=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 19. Nullát nem nullával osztva az eredmény nulla.
x=0 x=0
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x=0
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
2\left(3x+1\right)\left(3x-1\right)+\left(x-2\right)^{2}=2-4x
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2.
\left(6x+2\right)\left(3x-1\right)+\left(x-2\right)^{2}=2-4x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és 3x+1.
18x^{2}-2+\left(x-2\right)^{2}=2-4x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (6x+2 és 3x-1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
18x^{2}-2+x^{2}-4x+4=2-4x
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-2\right)^{2}).
19x^{2}-2-4x+4=2-4x
Összevonjuk a következőket: 18x^{2} és x^{2}. Az eredmény 19x^{2}.
19x^{2}+2-4x=2-4x
Összeadjuk a következőket: -2 és 4. Az eredmény 2.
19x^{2}+2-4x-2=-4x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2.
19x^{2}-4x=-4x
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény 0.
19x^{2}-4x+4x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4x.
19x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: -4x és 4x. Az eredmény 0.
x^{2}=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 19. Nullát nem nullával osztva az eredmény nulla.
x=\frac{0±\sqrt{0^{2}}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{0±0}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0^{2}.
x=0
0 elosztása a következővel: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}