Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{151}+5\approx 17,288205727
x=5-\sqrt{151}\approx -7,288205727
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
120-50x+5x^{2}=125\times 6
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (20-5x és 6-x), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
120-50x+5x^{2}=750
Összeszorozzuk a következőket: 125 és 6. Az eredmény 750.
120-50x+5x^{2}-750=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 750.
-630-50x+5x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 750 értékből a(z) 120 értéket. Az eredmény -630.
5x^{2}-50x-630=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-50\right)±\sqrt{\left(-50\right)^{2}-4\times 5\left(-630\right)}}{2\times 5}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 5 értéket a-ba, a(z) -50 értéket b-be és a(z) -630 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-50\right)±\sqrt{2500-4\times 5\left(-630\right)}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: -50.
x=\frac{-\left(-50\right)±\sqrt{2500-20\left(-630\right)}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
x=\frac{-\left(-50\right)±\sqrt{2500+12600}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és -630.
x=\frac{-\left(-50\right)±\sqrt{15100}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 2500 és 12600.
x=\frac{-\left(-50\right)±10\sqrt{151}}{2\times 5}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 15100.
x=\frac{50±10\sqrt{151}}{2\times 5}
-50 ellentettje 50.
x=\frac{50±10\sqrt{151}}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
x=\frac{10\sqrt{151}+50}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{50±10\sqrt{151}}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 50 és 10\sqrt{151}.
x=\sqrt{151}+5
50+10\sqrt{151} elosztása a következővel: 10.
x=\frac{50-10\sqrt{151}}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{50±10\sqrt{151}}{10}). ± előjele negatív. 10\sqrt{151} kivonása a következőből: 50.
x=5-\sqrt{151}
50-10\sqrt{151} elosztása a következővel: 10.
x=\sqrt{151}+5 x=5-\sqrt{151}
Megoldottuk az egyenletet.
120-50x+5x^{2}=125\times 6
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (20-5x és 6-x), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
120-50x+5x^{2}=750
Összeszorozzuk a következőket: 125 és 6. Az eredmény 750.
-50x+5x^{2}=750-120
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 120.
-50x+5x^{2}=630
Kivonjuk a(z) 120 értékből a(z) 750 értéket. Az eredmény 630.
5x^{2}-50x=630
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{5x^{2}-50x}{5}=\frac{630}{5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
x^{2}+\left(-\frac{50}{5}\right)x=\frac{630}{5}
A(z) 5 értékkel való osztás eltünteti a(z) 5 értékkel való szorzást.
x^{2}-10x=\frac{630}{5}
-50 elosztása a következővel: 5.
x^{2}-10x=126
630 elosztása a következővel: 5.
x^{2}-10x+\left(-5\right)^{2}=126+\left(-5\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -10 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -5. Ezután hozzáadjuk -5 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-10x+25=126+25
Négyzetre emeljük a következőt: -5.
x^{2}-10x+25=151
Összeadjuk a következőket: 126 és 25.
\left(x-5\right)^{2}=151
Tényezőkre x^{2}-10x+25. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-5\right)^{2}}=\sqrt{151}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-5=\sqrt{151} x-5=-\sqrt{151}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{151}+5 x=5-\sqrt{151}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 5.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}