Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{5}{2} = 2\frac{1}{2} = 2,5
x=\frac{1}{2}=0,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4x^{2}-12x+9-4=0
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2x-3\right)^{2}).
4x^{2}-12x+5=0
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény 5.
a+b=-12 ab=4\times 5=20
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 4x^{2}+ax+bx+5 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-20 -2,-10 -4,-5
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 20.
-1-20=-21 -2-10=-12 -4-5=-9
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-10 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege -12.
\left(4x^{2}-10x\right)+\left(-2x+5\right)
Átírjuk az értéket (4x^{2}-12x+5) \left(4x^{2}-10x\right)+\left(-2x+5\right) alakban.
2x\left(2x-5\right)-\left(2x-5\right)
A 2x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(2x-5\right)\left(2x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2x-5 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{5}{2} x=\frac{1}{2}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 2x-5=0 és a 2x-1=0.
4x^{2}-12x+9-4=0
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2x-3\right)^{2}).
4x^{2}-12x+5=0
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény 5.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{\left(-12\right)^{2}-4\times 4\times 5}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) -12 értéket b-be és a(z) 5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-4\times 4\times 5}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: -12.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-16\times 5}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-80}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és 5.
x=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{64}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 144 és -80.
x=\frac{-\left(-12\right)±8}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 64.
x=\frac{12±8}{2\times 4}
-12 ellentettje 12.
x=\frac{12±8}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{20}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{12±8}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 12 és 8.
x=\frac{5}{2}
A törtet (\frac{20}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{4}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{12±8}{8}). ± előjele negatív. 8 kivonása a következőből: 12.
x=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{4}{8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{5}{2} x=\frac{1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
4x^{2}-12x+9-4=0
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2x-3\right)^{2}).
4x^{2}-12x+5=0
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény 5.
4x^{2}-12x=-5
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{4x^{2}-12x}{4}=-\frac{5}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
x^{2}+\left(-\frac{12}{4}\right)x=-\frac{5}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
x^{2}-3x=-\frac{5}{4}
-12 elosztása a következővel: 4.
x^{2}-3x+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}=-\frac{5}{4}+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-3x+\frac{9}{4}=\frac{-5+9}{4}
A(z) -\frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-3x+\frac{9}{4}=1
-\frac{5}{4} és \frac{9}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{3}{2}\right)^{2}=1
Tényezőkre x^{2}-3x+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{1}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{3}{2}=1 x-\frac{3}{2}=-1
Egyszerűsítünk.
x=\frac{5}{2} x=\frac{1}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}