Megoldás a(z) t változóra
t=2
t=5
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4t^{2}-12t+9-8\left(2t-3\right)+7=0
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2t-3\right)^{2}).
4t^{2}-12t+9-16t+24+7=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -8 és 2t-3.
4t^{2}-28t+9+24+7=0
Összevonjuk a következőket: -12t és -16t. Az eredmény -28t.
4t^{2}-28t+33+7=0
Összeadjuk a következőket: 9 és 24. Az eredmény 33.
4t^{2}-28t+40=0
Összeadjuk a következőket: 33 és 7. Az eredmény 40.
t^{2}-7t+10=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
a+b=-7 ab=1\times 10=10
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk t^{2}+at+bt+10 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-10 -2,-5
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 10.
-1-10=-11 -2-5=-7
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-5 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege -7.
\left(t^{2}-5t\right)+\left(-2t+10\right)
Átírjuk az értéket (t^{2}-7t+10) \left(t^{2}-5t\right)+\left(-2t+10\right) alakban.
t\left(t-5\right)-2\left(t-5\right)
A t a második csoportban lévő első és -2 faktort.
\left(t-5\right)\left(t-2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) t-5 általános kifejezést a zárójelből.
t=5 t=2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a t-5=0 és a t-2=0.
4t^{2}-12t+9-8\left(2t-3\right)+7=0
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2t-3\right)^{2}).
4t^{2}-12t+9-16t+24+7=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -8 és 2t-3.
4t^{2}-28t+9+24+7=0
Összevonjuk a következőket: -12t és -16t. Az eredmény -28t.
4t^{2}-28t+33+7=0
Összeadjuk a következőket: 9 és 24. Az eredmény 33.
4t^{2}-28t+40=0
Összeadjuk a következőket: 33 és 7. Az eredmény 40.
t=\frac{-\left(-28\right)±\sqrt{\left(-28\right)^{2}-4\times 4\times 40}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) -28 értéket b-be és a(z) 40 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
t=\frac{-\left(-28\right)±\sqrt{784-4\times 4\times 40}}{2\times 4}
Négyzetre emeljük a következőt: -28.
t=\frac{-\left(-28\right)±\sqrt{784-16\times 40}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
t=\frac{-\left(-28\right)±\sqrt{784-640}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és 40.
t=\frac{-\left(-28\right)±\sqrt{144}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 784 és -640.
t=\frac{-\left(-28\right)±12}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 144.
t=\frac{28±12}{2\times 4}
-28 ellentettje 28.
t=\frac{28±12}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
t=\frac{40}{8}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{28±12}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 28 és 12.
t=5
40 elosztása a következővel: 8.
t=\frac{16}{8}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{28±12}{8}). ± előjele negatív. 12 kivonása a következőből: 28.
t=2
16 elosztása a következővel: 8.
t=5 t=2
Megoldottuk az egyenletet.
4t^{2}-12t+9-8\left(2t-3\right)+7=0
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2t-3\right)^{2}).
4t^{2}-12t+9-16t+24+7=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -8 és 2t-3.
4t^{2}-28t+9+24+7=0
Összevonjuk a következőket: -12t és -16t. Az eredmény -28t.
4t^{2}-28t+33+7=0
Összeadjuk a következőket: 9 és 24. Az eredmény 33.
4t^{2}-28t+40=0
Összeadjuk a következőket: 33 és 7. Az eredmény 40.
4t^{2}-28t=-40
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 40. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{4t^{2}-28t}{4}=-\frac{40}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
t^{2}+\left(-\frac{28}{4}\right)t=-\frac{40}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
t^{2}-7t=-\frac{40}{4}
-28 elosztása a következővel: 4.
t^{2}-7t=-10
-40 elosztása a következővel: 4.
t^{2}-7t+\left(-\frac{7}{2}\right)^{2}=-10+\left(-\frac{7}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -7 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{7}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{7}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
t^{2}-7t+\frac{49}{4}=-10+\frac{49}{4}
A(z) -\frac{7}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
t^{2}-7t+\frac{49}{4}=\frac{9}{4}
Összeadjuk a következőket: -10 és \frac{49}{4}.
\left(t-\frac{7}{2}\right)^{2}=\frac{9}{4}
Tényezőkre t^{2}-7t+\frac{49}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(t-\frac{7}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
t-\frac{7}{2}=\frac{3}{2} t-\frac{7}{2}=-\frac{3}{2}
Egyszerűsítünk.
t=5 t=2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{7}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}