Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{1}{5}=-0,2
x=1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4-4x+x^{2}+\left(3x+1\right)\left(3x-1\right)-\frac{1}{2}\left(8-5x+5x\left(2x+1\right)\right)=0
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2-x\right)^{2}).
4-4x+x^{2}+\left(3x\right)^{2}-1-\frac{1}{2}\left(8-5x+5x\left(2x+1\right)\right)=0
Vegyük a következőt: \left(3x+1\right)\left(3x-1\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}. Négyzetre emeljük a következőt: 1.
4-4x+x^{2}+3^{2}x^{2}-1-\frac{1}{2}\left(8-5x+5x\left(2x+1\right)\right)=0
Kifejtjük a következőt: \left(3x\right)^{2}.
4-4x+x^{2}+9x^{2}-1-\frac{1}{2}\left(8-5x+5x\left(2x+1\right)\right)=0
Kiszámoljuk a(z) 3 érték 2. hatványát. Az eredmény 9.
4-4x+10x^{2}-1-\frac{1}{2}\left(8-5x+5x\left(2x+1\right)\right)=0
Összevonjuk a következőket: x^{2} és 9x^{2}. Az eredmény 10x^{2}.
3-4x+10x^{2}-\frac{1}{2}\left(8-5x+5x\left(2x+1\right)\right)=0
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 3.
3-4x+10x^{2}-\frac{1}{2}\left(8-5x+10x^{2}+5x\right)=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5x és 2x+1.
3-4x+10x^{2}-\frac{1}{2}\left(8+10x^{2}\right)=0
Összevonjuk a következőket: -5x és 5x. Az eredmény 0.
3-4x+10x^{2}-4-5x^{2}=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -\frac{1}{2} és 8+10x^{2}.
-1-4x+10x^{2}-5x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény -1.
-1-4x+5x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 10x^{2} és -5x^{2}. Az eredmény 5x^{2}.
5x^{2}-4x-1=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-4 ab=5\left(-1\right)=-5
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 5x^{2}+ax+bx-1 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-5 b=1
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(5x^{2}-5x\right)+\left(x-1\right)
Átírjuk az értéket (5x^{2}-4x-1) \left(5x^{2}-5x\right)+\left(x-1\right) alakban.
5x\left(x-1\right)+x-1
Emelje ki a(z) 5x elemet a(z) 5x^{2}-5x kifejezésből.
\left(x-1\right)\left(5x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=1 x=-\frac{1}{5}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-1=0 és a 5x+1=0.
4-4x+x^{2}+\left(3x+1\right)\left(3x-1\right)-\frac{1}{2}\left(8-5x+5x\left(2x+1\right)\right)=0
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2-x\right)^{2}).
4-4x+x^{2}+\left(3x\right)^{2}-1-\frac{1}{2}\left(8-5x+5x\left(2x+1\right)\right)=0
Vegyük a következőt: \left(3x+1\right)\left(3x-1\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}. Négyzetre emeljük a következőt: 1.
4-4x+x^{2}+3^{2}x^{2}-1-\frac{1}{2}\left(8-5x+5x\left(2x+1\right)\right)=0
Kifejtjük a következőt: \left(3x\right)^{2}.
4-4x+x^{2}+9x^{2}-1-\frac{1}{2}\left(8-5x+5x\left(2x+1\right)\right)=0
Kiszámoljuk a(z) 3 érték 2. hatványát. Az eredmény 9.
4-4x+10x^{2}-1-\frac{1}{2}\left(8-5x+5x\left(2x+1\right)\right)=0
Összevonjuk a következőket: x^{2} és 9x^{2}. Az eredmény 10x^{2}.
3-4x+10x^{2}-\frac{1}{2}\left(8-5x+5x\left(2x+1\right)\right)=0
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 3.
3-4x+10x^{2}-\frac{1}{2}\left(8-5x+10x^{2}+5x\right)=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5x és 2x+1.
3-4x+10x^{2}-\frac{1}{2}\left(8+10x^{2}\right)=0
Összevonjuk a következőket: -5x és 5x. Az eredmény 0.
3-4x+10x^{2}-4-5x^{2}=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -\frac{1}{2} és 8+10x^{2}.
-1-4x+10x^{2}-5x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény -1.
-1-4x+5x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 10x^{2} és -5x^{2}. Az eredmény 5x^{2}.
5x^{2}-4x-1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\times 5\left(-1\right)}}{2\times 5}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 5 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\times 5\left(-1\right)}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-20\left(-1\right)}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+20}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és -1.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{36}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 16 és 20.
x=\frac{-\left(-4\right)±6}{2\times 5}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 36.
x=\frac{4±6}{2\times 5}
-4 ellentettje 4.
x=\frac{4±6}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
x=\frac{10}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±6}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 6.
x=1
10 elosztása a következővel: 10.
x=-\frac{2}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±6}{10}). ± előjele negatív. 6 kivonása a következőből: 4.
x=-\frac{1}{5}
A törtet (\frac{-2}{10}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=1 x=-\frac{1}{5}
Megoldottuk az egyenletet.
4-4x+x^{2}+\left(3x+1\right)\left(3x-1\right)-\frac{1}{2}\left(8-5x+5x\left(2x+1\right)\right)=0
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(2-x\right)^{2}).
4-4x+x^{2}+\left(3x\right)^{2}-1-\frac{1}{2}\left(8-5x+5x\left(2x+1\right)\right)=0
Vegyük a következőt: \left(3x+1\right)\left(3x-1\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}. Négyzetre emeljük a következőt: 1.
4-4x+x^{2}+3^{2}x^{2}-1-\frac{1}{2}\left(8-5x+5x\left(2x+1\right)\right)=0
Kifejtjük a következőt: \left(3x\right)^{2}.
4-4x+x^{2}+9x^{2}-1-\frac{1}{2}\left(8-5x+5x\left(2x+1\right)\right)=0
Kiszámoljuk a(z) 3 érték 2. hatványát. Az eredmény 9.
4-4x+10x^{2}-1-\frac{1}{2}\left(8-5x+5x\left(2x+1\right)\right)=0
Összevonjuk a következőket: x^{2} és 9x^{2}. Az eredmény 10x^{2}.
3-4x+10x^{2}-\frac{1}{2}\left(8-5x+5x\left(2x+1\right)\right)=0
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény 3.
3-4x+10x^{2}-\frac{1}{2}\left(8-5x+10x^{2}+5x\right)=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5x és 2x+1.
3-4x+10x^{2}-\frac{1}{2}\left(8+10x^{2}\right)=0
Összevonjuk a következőket: -5x és 5x. Az eredmény 0.
3-4x+10x^{2}-4-5x^{2}=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -\frac{1}{2} és 8+10x^{2}.
-1-4x+10x^{2}-5x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény -1.
-1-4x+5x^{2}=0
Összevonjuk a következőket: 10x^{2} és -5x^{2}. Az eredmény 5x^{2}.
-4x+5x^{2}=1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
5x^{2}-4x=1
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{5x^{2}-4x}{5}=\frac{1}{5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
x^{2}-\frac{4}{5}x=\frac{1}{5}
A(z) 5 értékkel való osztás eltünteti a(z) 5 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{4}{5}x+\left(-\frac{2}{5}\right)^{2}=\frac{1}{5}+\left(-\frac{2}{5}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{4}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{2}{5}. Ezután hozzáadjuk -\frac{2}{5} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{4}{5}x+\frac{4}{25}=\frac{1}{5}+\frac{4}{25}
A(z) -\frac{2}{5} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{4}{5}x+\frac{4}{25}=\frac{9}{25}
\frac{1}{5} és \frac{4}{25} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{2}{5}\right)^{2}=\frac{9}{25}
Tényezőkre x^{2}-\frac{4}{5}x+\frac{4}{25}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{2}{5}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{25}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{2}{5}=\frac{3}{5} x-\frac{2}{5}=-\frac{3}{5}
Egyszerűsítünk.
x=1 x=-\frac{1}{5}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{2}{5}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}