Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\sqrt{41}-5\approx 1.403124237
x=-\left(\sqrt{41}+5\right)\approx -11.403124237
Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{41}-5\approx 1.403124237
x=-\sqrt{41}-5\approx -11.403124237
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(5000+500x\right)x=8000
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 10+x és 500.
5000x+500x^{2}=8000
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5000+500x és x.
5000x+500x^{2}-8000=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8000.
500x^{2}+5000x-8000=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-5000±\sqrt{5000^{2}-4\times 500\left(-8000\right)}}{2\times 500}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 500 értéket a-ba, a(z) 5000 értéket b-be és a(z) -8000 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-5000±\sqrt{25000000-4\times 500\left(-8000\right)}}{2\times 500}
Négyzetre emeljük a következőt: 5000.
x=\frac{-5000±\sqrt{25000000-2000\left(-8000\right)}}{2\times 500}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 500.
x=\frac{-5000±\sqrt{25000000+16000000}}{2\times 500}
Összeszorozzuk a következőket: -2000 és -8000.
x=\frac{-5000±\sqrt{41000000}}{2\times 500}
Összeadjuk a következőket: 25000000 és 16000000.
x=\frac{-5000±1000\sqrt{41}}{2\times 500}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 41000000.
x=\frac{-5000±1000\sqrt{41}}{1000}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 500.
x=\frac{1000\sqrt{41}-5000}{1000}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-5000±1000\sqrt{41}}{1000}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -5000 és 1000\sqrt{41}.
x=\sqrt{41}-5
-5000+1000\sqrt{41} elosztása a következővel: 1000.
x=\frac{-1000\sqrt{41}-5000}{1000}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-5000±1000\sqrt{41}}{1000}). ± előjele negatív. 1000\sqrt{41} kivonása a következőből: -5000.
x=-\sqrt{41}-5
-5000-1000\sqrt{41} elosztása a következővel: 1000.
x=\sqrt{41}-5 x=-\sqrt{41}-5
Megoldottuk az egyenletet.
\left(5000+500x\right)x=8000
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 10+x és 500.
5000x+500x^{2}=8000
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5000+500x és x.
500x^{2}+5000x=8000
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{500x^{2}+5000x}{500}=\frac{8000}{500}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 500.
x^{2}+\frac{5000}{500}x=\frac{8000}{500}
A(z) 500 értékkel való osztás eltünteti a(z) 500 értékkel való szorzást.
x^{2}+10x=\frac{8000}{500}
5000 elosztása a következővel: 500.
x^{2}+10x=16
8000 elosztása a következővel: 500.
x^{2}+10x+5^{2}=16+5^{2}
Elosztjuk a(z) 10 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 5. Ezután hozzáadjuk 5 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+10x+25=16+25
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
x^{2}+10x+25=41
Összeadjuk a következőket: 16 és 25.
\left(x+5\right)^{2}=41
A(z) x^{2}+10x+25 kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(x+5\right)^{2}}=\sqrt{41}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+5=\sqrt{41} x+5=-\sqrt{41}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{41}-5 x=-\sqrt{41}-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 5.
\left(5000+500x\right)x=8000
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 10+x és 500.
5000x+500x^{2}=8000
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5000+500x és x.
5000x+500x^{2}-8000=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8000.
500x^{2}+5000x-8000=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-5000±\sqrt{5000^{2}-4\times 500\left(-8000\right)}}{2\times 500}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 500 értéket a-ba, a(z) 5000 értéket b-be és a(z) -8000 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-5000±\sqrt{25000000-4\times 500\left(-8000\right)}}{2\times 500}
Négyzetre emeljük a következőt: 5000.
x=\frac{-5000±\sqrt{25000000-2000\left(-8000\right)}}{2\times 500}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 500.
x=\frac{-5000±\sqrt{25000000+16000000}}{2\times 500}
Összeszorozzuk a következőket: -2000 és -8000.
x=\frac{-5000±\sqrt{41000000}}{2\times 500}
Összeadjuk a következőket: 25000000 és 16000000.
x=\frac{-5000±1000\sqrt{41}}{2\times 500}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 41000000.
x=\frac{-5000±1000\sqrt{41}}{1000}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 500.
x=\frac{1000\sqrt{41}-5000}{1000}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-5000±1000\sqrt{41}}{1000}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -5000 és 1000\sqrt{41}.
x=\sqrt{41}-5
-5000+1000\sqrt{41} elosztása a következővel: 1000.
x=\frac{-1000\sqrt{41}-5000}{1000}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-5000±1000\sqrt{41}}{1000}). ± előjele negatív. 1000\sqrt{41} kivonása a következőből: -5000.
x=-\sqrt{41}-5
-5000-1000\sqrt{41} elosztása a következővel: 1000.
x=\sqrt{41}-5 x=-\sqrt{41}-5
Megoldottuk az egyenletet.
\left(5000+500x\right)x=8000
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 10+x és 500.
5000x+500x^{2}=8000
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 5000+500x és x.
500x^{2}+5000x=8000
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{500x^{2}+5000x}{500}=\frac{8000}{500}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 500.
x^{2}+\frac{5000}{500}x=\frac{8000}{500}
A(z) 500 értékkel való osztás eltünteti a(z) 500 értékkel való szorzást.
x^{2}+10x=\frac{8000}{500}
5000 elosztása a következővel: 500.
x^{2}+10x=16
8000 elosztása a következővel: 500.
x^{2}+10x+5^{2}=16+5^{2}
Elosztjuk a(z) 10 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 5. Ezután hozzáadjuk 5 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+10x+25=16+25
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
x^{2}+10x+25=41
Összeadjuk a következőket: 16 és 25.
\left(x+5\right)^{2}=41
A(z) x^{2}+10x+25 kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(x+5\right)^{2}}=\sqrt{41}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+5=\sqrt{41} x+5=-\sqrt{41}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{41}-5 x=-\sqrt{41}-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 5.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}