Kiértékelés
2-3t-10t^{2}
Szorzattá alakítás
-10\left(t-\frac{-\sqrt{89}-3}{20}\right)\left(t-\frac{\sqrt{89}-3}{20}\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-10t^{2}-7t+5+4t-3
Összevonjuk a következőket: -2t^{2} és -8t^{2}. Az eredmény -10t^{2}.
-10t^{2}-3t+5-3
Összevonjuk a következőket: -7t és 4t. Az eredmény -3t.
-10t^{2}-3t+2
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) 5 értéket. Az eredmény 2.
factor(-10t^{2}-7t+5+4t-3)
Összevonjuk a következőket: -2t^{2} és -8t^{2}. Az eredmény -10t^{2}.
factor(-10t^{2}-3t+5-3)
Összevonjuk a következőket: -7t és 4t. Az eredmény -3t.
factor(-10t^{2}-3t+2)
Kivonjuk a(z) 3 értékből a(z) 5 értéket. Az eredmény 2.
-10t^{2}-3t+2=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
t=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{\left(-3\right)^{2}-4\left(-10\right)\times 2}}{2\left(-10\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
t=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-4\left(-10\right)\times 2}}{2\left(-10\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
t=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9+40\times 2}}{2\left(-10\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -10.
t=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9+80}}{2\left(-10\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 40 és 2.
t=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{89}}{2\left(-10\right)}
Összeadjuk a következőket: 9 és 80.
t=\frac{3±\sqrt{89}}{2\left(-10\right)}
-3 ellentettje 3.
t=\frac{3±\sqrt{89}}{-20}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -10.
t=\frac{\sqrt{89}+3}{-20}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{3±\sqrt{89}}{-20}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 3 és \sqrt{89}.
t=\frac{-\sqrt{89}-3}{20}
3+\sqrt{89} elosztása a következővel: -20.
t=\frac{3-\sqrt{89}}{-20}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{3±\sqrt{89}}{-20}). ± előjele negatív. \sqrt{89} kivonása a következőből: 3.
t=\frac{\sqrt{89}-3}{20}
3-\sqrt{89} elosztása a következővel: -20.
-10t^{2}-3t+2=-10\left(t-\frac{-\sqrt{89}-3}{20}\right)\left(t-\frac{\sqrt{89}-3}{20}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{-3-\sqrt{89}}{20} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{-3+\sqrt{89}}{20} értéket pedig x_{2} helyére.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}