Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

x^{2}-4-\left(7x-2x^{2}-6\right)=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-2 és 3-2x), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
x^{2}-4-7x+2x^{2}+6=0
7x-2x^{2}-6 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
3x^{2}-4-7x+6=0
Összevonjuk a következőket: x^{2} és 2x^{2}. Az eredmény 3x^{2}.
3x^{2}+2-7x=0
Összeadjuk a következőket: -4 és 6. Az eredmény 2.
3x^{2}-7x+2=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-7 ab=3\times 2=6
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 3x^{2}+ax+bx+2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-6 -2,-3
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 6.
-1-6=-7 -2-3=-5
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-6 b=-1
A megoldás az a pár, amelynek összege -7.
\left(3x^{2}-6x\right)+\left(-x+2\right)
Átírjuk az értéket (3x^{2}-7x+2) \left(3x^{2}-6x\right)+\left(-x+2\right) alakban.
3x\left(x-2\right)-\left(x-2\right)
A 3x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(x-2\right)\left(3x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-2 általános kifejezést a zárójelből.
x=2 x=\frac{1}{3}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-2=0 és a 3x-1=0.
x^{2}-4-\left(7x-2x^{2}-6\right)=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-2 és 3-2x), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
x^{2}-4-7x+2x^{2}+6=0
7x-2x^{2}-6 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
3x^{2}-4-7x+6=0
Összevonjuk a következőket: x^{2} és 2x^{2}. Az eredmény 3x^{2}.
3x^{2}+2-7x=0
Összeadjuk a következőket: -4 és 6. Az eredmény 2.
3x^{2}-7x+2=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{\left(-7\right)^{2}-4\times 3\times 2}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) -7 értéket b-be és a(z) 2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-4\times 3\times 2}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -7.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-12\times 2}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{49-24}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és 2.
x=\frac{-\left(-7\right)±\sqrt{25}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 49 és -24.
x=\frac{-\left(-7\right)±5}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 25.
x=\frac{7±5}{2\times 3}
-7 ellentettje 7.
x=\frac{7±5}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{12}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{7±5}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 7 és 5.
x=2
12 elosztása a következővel: 6.
x=\frac{2}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{7±5}{6}). ± előjele negatív. 5 kivonása a következőből: 7.
x=\frac{1}{3}
A törtet (\frac{2}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=2 x=\frac{1}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-4-\left(7x-2x^{2}-6\right)=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (x-2 és 3-2x), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
x^{2}-4-7x+2x^{2}+6=0
7x-2x^{2}-6 ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
3x^{2}-4-7x+6=0
Összevonjuk a következőket: x^{2} és 2x^{2}. Az eredmény 3x^{2}.
3x^{2}+2-7x=0
Összeadjuk a következőket: -4 és 6. Az eredmény 2.
3x^{2}-7x=-2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{3x^{2}-7x}{3}=-\frac{2}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}-\frac{7}{3}x=-\frac{2}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{7}{3}x+\left(-\frac{7}{6}\right)^{2}=-\frac{2}{3}+\left(-\frac{7}{6}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{7}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{7}{6}. Ezután hozzáadjuk -\frac{7}{6} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{7}{3}x+\frac{49}{36}=-\frac{2}{3}+\frac{49}{36}
A(z) -\frac{7}{6} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{7}{3}x+\frac{49}{36}=\frac{25}{36}
-\frac{2}{3} és \frac{49}{36} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{7}{6}\right)^{2}=\frac{25}{36}
Tényezőkre x^{2}-\frac{7}{3}x+\frac{49}{36}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{7}{6}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{25}{36}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{7}{6}=\frac{5}{6} x-\frac{7}{6}=-\frac{5}{6}
Egyszerűsítünk.
x=2 x=\frac{1}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{7}{6}.