Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{133 \sqrt{337}}{337} \approx 7,244971652
x = -\frac{133 \sqrt{337}}{337} \approx -7,244971652
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(256+9^{2}\right)x^{2}=133^{2}
Kiszámoljuk a(z) 16 érték 2. hatványát. Az eredmény 256.
\left(256+81\right)x^{2}=133^{2}
Kiszámoljuk a(z) 9 érték 2. hatványát. Az eredmény 81.
337x^{2}=133^{2}
Összeadjuk a következőket: 256 és 81. Az eredmény 337.
337x^{2}=17689
Kiszámoljuk a(z) 133 érték 2. hatványát. Az eredmény 17689.
x^{2}=\frac{17689}{337}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 337.
x=\frac{133\sqrt{337}}{337} x=-\frac{133\sqrt{337}}{337}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
\left(256+9^{2}\right)x^{2}=133^{2}
Kiszámoljuk a(z) 16 érték 2. hatványát. Az eredmény 256.
\left(256+81\right)x^{2}=133^{2}
Kiszámoljuk a(z) 9 érték 2. hatványát. Az eredmény 81.
337x^{2}=133^{2}
Összeadjuk a következőket: 256 és 81. Az eredmény 337.
337x^{2}=17689
Kiszámoljuk a(z) 133 érték 2. hatványát. Az eredmény 17689.
337x^{2}-17689=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 17689.
x=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\times 337\left(-17689\right)}}{2\times 337}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 337 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) -17689 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{0±\sqrt{-4\times 337\left(-17689\right)}}{2\times 337}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
x=\frac{0±\sqrt{-1348\left(-17689\right)}}{2\times 337}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 337.
x=\frac{0±\sqrt{23844772}}{2\times 337}
Összeszorozzuk a következőket: -1348 és -17689.
x=\frac{0±266\sqrt{337}}{2\times 337}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 23844772.
x=\frac{0±266\sqrt{337}}{674}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 337.
x=\frac{133\sqrt{337}}{337}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±266\sqrt{337}}{674}). ± előjele pozitív.
x=-\frac{133\sqrt{337}}{337}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±266\sqrt{337}}{674}). ± előjele negatív.
x=\frac{133\sqrt{337}}{337} x=-\frac{133\sqrt{337}}{337}
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}