Kiértékelés
6-3\sqrt{3}\approx 0,803847577
Szorzattá alakítás
3 {(2 - \sqrt{3})} = 0,803847577
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(\sqrt{6}\right)^{2}-2\sqrt{6}\sqrt{2}+\left(\sqrt{2}\right)^{2}-\frac{\sqrt{6}-\sqrt{2}}{\sqrt{6}+\sqrt{2}}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(\sqrt{6}-\sqrt{2}\right)^{2}).
6-2\sqrt{6}\sqrt{2}+\left(\sqrt{2}\right)^{2}-\frac{\sqrt{6}-\sqrt{2}}{\sqrt{6}+\sqrt{2}}
\sqrt{6} négyzete 6.
6-2\sqrt{2}\sqrt{3}\sqrt{2}+\left(\sqrt{2}\right)^{2}-\frac{\sqrt{6}-\sqrt{2}}{\sqrt{6}+\sqrt{2}}
Szorzattá alakítjuk a(z) 6=2\times 3 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{2\times 3}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{2}\sqrt{3}.
6-2\times 2\sqrt{3}+\left(\sqrt{2}\right)^{2}-\frac{\sqrt{6}-\sqrt{2}}{\sqrt{6}+\sqrt{2}}
Összeszorozzuk a következőket: \sqrt{2} és \sqrt{2}. Az eredmény 2.
6-4\sqrt{3}+\left(\sqrt{2}\right)^{2}-\frac{\sqrt{6}-\sqrt{2}}{\sqrt{6}+\sqrt{2}}
Összeszorozzuk a következőket: -2 és 2. Az eredmény -4.
6-4\sqrt{3}+2-\frac{\sqrt{6}-\sqrt{2}}{\sqrt{6}+\sqrt{2}}
\sqrt{2} négyzete 2.
8-4\sqrt{3}-\frac{\sqrt{6}-\sqrt{2}}{\sqrt{6}+\sqrt{2}}
Összeadjuk a következőket: 6 és 2. Az eredmény 8.
8-4\sqrt{3}-\frac{\left(\sqrt{6}-\sqrt{2}\right)\left(\sqrt{6}-\sqrt{2}\right)}{\left(\sqrt{6}+\sqrt{2}\right)\left(\sqrt{6}-\sqrt{2}\right)}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{\sqrt{6}-\sqrt{2}}{\sqrt{6}+\sqrt{2}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{6}-\sqrt{2}.
8-4\sqrt{3}-\frac{\left(\sqrt{6}-\sqrt{2}\right)\left(\sqrt{6}-\sqrt{2}\right)}{\left(\sqrt{6}\right)^{2}-\left(\sqrt{2}\right)^{2}}
Vegyük a következőt: \left(\sqrt{6}+\sqrt{2}\right)\left(\sqrt{6}-\sqrt{2}\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}.
8-4\sqrt{3}-\frac{\left(\sqrt{6}-\sqrt{2}\right)\left(\sqrt{6}-\sqrt{2}\right)}{6-2}
Négyzetre emeljük a következőt: \sqrt{6}. Négyzetre emeljük a következőt: \sqrt{2}.
8-4\sqrt{3}-\frac{\left(\sqrt{6}-\sqrt{2}\right)\left(\sqrt{6}-\sqrt{2}\right)}{4}
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 6 értéket. Az eredmény 4.
8-4\sqrt{3}-\frac{\left(\sqrt{6}-\sqrt{2}\right)^{2}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: \sqrt{6}-\sqrt{2} és \sqrt{6}-\sqrt{2}. Az eredmény \left(\sqrt{6}-\sqrt{2}\right)^{2}.
8-4\sqrt{3}-\frac{\left(\sqrt{6}\right)^{2}-2\sqrt{6}\sqrt{2}+\left(\sqrt{2}\right)^{2}}{4}
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(\sqrt{6}-\sqrt{2}\right)^{2}).
8-4\sqrt{3}-\frac{6-2\sqrt{6}\sqrt{2}+\left(\sqrt{2}\right)^{2}}{4}
\sqrt{6} négyzete 6.
8-4\sqrt{3}-\frac{6-2\sqrt{2}\sqrt{3}\sqrt{2}+\left(\sqrt{2}\right)^{2}}{4}
Szorzattá alakítjuk a(z) 6=2\times 3 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{2\times 3}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{2}\sqrt{3}.
8-4\sqrt{3}-\frac{6-2\times 2\sqrt{3}+\left(\sqrt{2}\right)^{2}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: \sqrt{2} és \sqrt{2}. Az eredmény 2.
8-4\sqrt{3}-\frac{6-4\sqrt{3}+\left(\sqrt{2}\right)^{2}}{4}
Összeszorozzuk a következőket: -2 és 2. Az eredmény -4.
8-4\sqrt{3}-\frac{6-4\sqrt{3}+2}{4}
\sqrt{2} négyzete 2.
8-4\sqrt{3}-\frac{8-4\sqrt{3}}{4}
Összeadjuk a következőket: 6 és 2. Az eredmény 8.
8-4\sqrt{3}-\left(2-\sqrt{3}\right)
Elosztjuk a kifejezés (8-4\sqrt{3}) minden tagját a(z) 4 értékkel. Az eredmény 2-\sqrt{3}.
8-4\sqrt{3}-2+\sqrt{3}
2-\sqrt{3} ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
6-4\sqrt{3}+\sqrt{3}
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 8 értéket. Az eredmény 6.
6-3\sqrt{3}
Összevonjuk a következőket: -4\sqrt{3} és \sqrt{3}. Az eredmény -3\sqrt{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}