Kiértékelés
2\left(\sqrt{3}-\sqrt{2}\right)\approx 0,63567449
Szorzattá alakítás
2 {(\sqrt{3} - \sqrt{2})} = 0,63567449
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\left(\frac{\sqrt{1}}{\sqrt{2}}-\frac{\sqrt{3}}{3}\right)\sqrt{24}
Átalakítjuk az osztás (\sqrt{\frac{1}{2}}) négyzetgyökét e négyzetgyökök hányadosává: \frac{\sqrt{1}}{\sqrt{2}}.
\left(\frac{1}{\sqrt{2}}-\frac{\sqrt{3}}{3}\right)\sqrt{24}
Kiszámoljuk a(z) 1 négyzetgyökét. Az eredmény 1.
\left(\frac{\sqrt{2}}{\left(\sqrt{2}\right)^{2}}-\frac{\sqrt{3}}{3}\right)\sqrt{24}
Gyöktelenítjük a tört (\frac{1}{\sqrt{2}}) nevezőjét úgy, hogy megszorozzuk a számlálót és a nevezőt ennyivel: \sqrt{2}.
\left(\frac{\sqrt{2}}{2}-\frac{\sqrt{3}}{3}\right)\sqrt{24}
\sqrt{2} négyzete 2.
\left(\frac{3\sqrt{2}}{6}-\frac{2\sqrt{3}}{6}\right)\sqrt{24}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. 2 és 3 legkisebb közös többszöröse 6. Összeszorozzuk a következőket: \frac{\sqrt{2}}{2} és \frac{3}{3}. Összeszorozzuk a következőket: \frac{\sqrt{3}}{3} és \frac{2}{2}.
\frac{3\sqrt{2}-2\sqrt{3}}{6}\sqrt{24}
Mivel \frac{3\sqrt{2}}{6} és \frac{2\sqrt{3}}{6} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{3\sqrt{2}-2\sqrt{3}}{6}\times 2\sqrt{6}
Szorzattá alakítjuk a(z) 24=2^{2}\times 6 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{2^{2}\times 6}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{2^{2}}\sqrt{6}. Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2^{2}.
\frac{3\sqrt{2}-2\sqrt{3}}{3}\sqrt{6}
A legnagyobb közös osztó (6) kiejtése itt: 2 és 6.
\frac{\left(3\sqrt{2}-2\sqrt{3}\right)\sqrt{6}}{3}
Kifejezzük a hányadost (\frac{3\sqrt{2}-2\sqrt{3}}{3}\sqrt{6}) egyetlen törtként.
\frac{3\sqrt{2}\sqrt{6}-2\sqrt{3}\sqrt{6}}{3}
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3\sqrt{2}-2\sqrt{3} és \sqrt{6}.
\frac{3\sqrt{2}\sqrt{2}\sqrt{3}-2\sqrt{3}\sqrt{6}}{3}
Szorzattá alakítjuk a(z) 6=2\times 3 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{2\times 3}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{2}\sqrt{3}.
\frac{3\times 2\sqrt{3}-2\sqrt{3}\sqrt{6}}{3}
Összeszorozzuk a következőket: \sqrt{2} és \sqrt{2}. Az eredmény 2.
\frac{6\sqrt{3}-2\sqrt{3}\sqrt{6}}{3}
Összeszorozzuk a következőket: 3 és 2. Az eredmény 6.
\frac{6\sqrt{3}-2\sqrt{3}\sqrt{3}\sqrt{2}}{3}
Szorzattá alakítjuk a(z) 6=3\times 2 kifejezést. Átalakítjuk a szorzat (\sqrt{3\times 2}) négyzetgyökét e négyzetgyökök szorzatává: \sqrt{3}\sqrt{2}.
\frac{6\sqrt{3}-2\times 3\sqrt{2}}{3}
Összeszorozzuk a következőket: \sqrt{3} és \sqrt{3}. Az eredmény 3.
\frac{6\sqrt{3}-6\sqrt{2}}{3}
Összeszorozzuk a következőket: -2 és 3. Az eredmény -6.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}