Kiértékelés
\frac{9}{20}=0,45
Szorzattá alakítás
\frac{3 ^ {2}}{2 ^ {2} \cdot 5} = 0,45
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{\frac{3}{4}+\frac{2}{1}}{\frac{3}{1}-\frac{13}{8}}-\left(-\frac{11}{6}-\frac{\frac{2}{7}+1}{-\frac{5}{14}}+\frac{1}{30}\right)-\left(-\frac{1}{4}\right)
Elosztjuk a(z) 1 értéket a(z) 1 értékkel. Az eredmény 1.
\frac{\frac{3}{4}+2}{\frac{3}{1}-\frac{13}{8}}-\left(-\frac{11}{6}-\frac{\frac{2}{7}+1}{-\frac{5}{14}}+\frac{1}{30}\right)-\left(-\frac{1}{4}\right)
Számot eggyel osztva magát a számot kapjuk.
\frac{\frac{3}{4}+\frac{8}{4}}{\frac{3}{1}-\frac{13}{8}}-\left(-\frac{11}{6}-\frac{\frac{2}{7}+1}{-\frac{5}{14}}+\frac{1}{30}\right)-\left(-\frac{1}{4}\right)
Átalakítjuk a számot (2) törtté (\frac{8}{4}).
\frac{\frac{3+8}{4}}{\frac{3}{1}-\frac{13}{8}}-\left(-\frac{11}{6}-\frac{\frac{2}{7}+1}{-\frac{5}{14}}+\frac{1}{30}\right)-\left(-\frac{1}{4}\right)
Mivel \frac{3}{4} és \frac{8}{4} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{\frac{11}{4}}{\frac{3}{1}-\frac{13}{8}}-\left(-\frac{11}{6}-\frac{\frac{2}{7}+1}{-\frac{5}{14}}+\frac{1}{30}\right)-\left(-\frac{1}{4}\right)
Összeadjuk a következőket: 3 és 8. Az eredmény 11.
\frac{\frac{11}{4}}{3-\frac{13}{8}}-\left(-\frac{11}{6}-\frac{\frac{2}{7}+1}{-\frac{5}{14}}+\frac{1}{30}\right)-\left(-\frac{1}{4}\right)
Számot eggyel osztva magát a számot kapjuk.
\frac{\frac{11}{4}}{\frac{24}{8}-\frac{13}{8}}-\left(-\frac{11}{6}-\frac{\frac{2}{7}+1}{-\frac{5}{14}}+\frac{1}{30}\right)-\left(-\frac{1}{4}\right)
Átalakítjuk a számot (3) törtté (\frac{24}{8}).
\frac{\frac{11}{4}}{\frac{24-13}{8}}-\left(-\frac{11}{6}-\frac{\frac{2}{7}+1}{-\frac{5}{14}}+\frac{1}{30}\right)-\left(-\frac{1}{4}\right)
Mivel \frac{24}{8} és \frac{13}{8} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{\frac{11}{4}}{\frac{11}{8}}-\left(-\frac{11}{6}-\frac{\frac{2}{7}+1}{-\frac{5}{14}}+\frac{1}{30}\right)-\left(-\frac{1}{4}\right)
Kivonjuk a(z) 13 értékből a(z) 24 értéket. Az eredmény 11.
\frac{11}{4}\times \frac{8}{11}-\left(-\frac{11}{6}-\frac{\frac{2}{7}+1}{-\frac{5}{14}}+\frac{1}{30}\right)-\left(-\frac{1}{4}\right)
\frac{11}{4} elosztása a következővel: \frac{11}{8}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{11}{4} értéket megszorozzuk a(z) \frac{11}{8} reciprokával.
\frac{11\times 8}{4\times 11}-\left(-\frac{11}{6}-\frac{\frac{2}{7}+1}{-\frac{5}{14}}+\frac{1}{30}\right)-\left(-\frac{1}{4}\right)
Összeszorozzuk a következőket: \frac{11}{4} és \frac{8}{11}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{8}{4}-\left(-\frac{11}{6}-\frac{\frac{2}{7}+1}{-\frac{5}{14}}+\frac{1}{30}\right)-\left(-\frac{1}{4}\right)
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: 11.
2-\left(-\frac{11}{6}-\frac{\frac{2}{7}+1}{-\frac{5}{14}}+\frac{1}{30}\right)-\left(-\frac{1}{4}\right)
Elosztjuk a(z) 8 értéket a(z) 4 értékkel. Az eredmény 2.
2-\left(-\frac{11}{6}-\frac{\frac{2}{7}+\frac{7}{7}}{-\frac{5}{14}}+\frac{1}{30}\right)-\left(-\frac{1}{4}\right)
Átalakítjuk a számot (1) törtté (\frac{7}{7}).
2-\left(-\frac{11}{6}-\frac{\frac{2+7}{7}}{-\frac{5}{14}}+\frac{1}{30}\right)-\left(-\frac{1}{4}\right)
Mivel \frac{2}{7} és \frac{7}{7} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
2-\left(-\frac{11}{6}-\frac{\frac{9}{7}}{-\frac{5}{14}}+\frac{1}{30}\right)-\left(-\frac{1}{4}\right)
Összeadjuk a következőket: 2 és 7. Az eredmény 9.
2-\left(-\frac{11}{6}-\frac{9}{7}\left(-\frac{14}{5}\right)+\frac{1}{30}\right)-\left(-\frac{1}{4}\right)
\frac{9}{7} elosztása a következővel: -\frac{5}{14}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{9}{7} értéket megszorozzuk a(z) -\frac{5}{14} reciprokával.
2-\left(-\frac{11}{6}-\frac{9\left(-14\right)}{7\times 5}+\frac{1}{30}\right)-\left(-\frac{1}{4}\right)
Összeszorozzuk a következőket: \frac{9}{7} és -\frac{14}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
2-\left(-\frac{11}{6}-\frac{-126}{35}+\frac{1}{30}\right)-\left(-\frac{1}{4}\right)
Elvégezzük a törtben (\frac{9\left(-14\right)}{7\times 5}) szereplő szorzásokat.
2-\left(-\frac{11}{6}-\left(-\frac{18}{5}\right)+\frac{1}{30}\right)-\left(-\frac{1}{4}\right)
A törtet (\frac{-126}{35}) leegyszerűsítjük 7 kivonásával és kiejtésével.
2-\left(-\frac{11}{6}+\frac{18}{5}+\frac{1}{30}\right)-\left(-\frac{1}{4}\right)
-\frac{18}{5} ellentettje \frac{18}{5}.
2-\left(-\frac{55}{30}+\frac{108}{30}+\frac{1}{30}\right)-\left(-\frac{1}{4}\right)
6 és 5 legkisebb közös többszöröse 30. Átalakítjuk a számokat (-\frac{11}{6} és \frac{18}{5}) törtekké, amelyek nevezője 30.
2-\left(\frac{-55+108}{30}+\frac{1}{30}\right)-\left(-\frac{1}{4}\right)
Mivel -\frac{55}{30} és \frac{108}{30} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
2-\left(\frac{53}{30}+\frac{1}{30}\right)-\left(-\frac{1}{4}\right)
Összeadjuk a következőket: -55 és 108. Az eredmény 53.
2-\frac{53+1}{30}-\left(-\frac{1}{4}\right)
Mivel \frac{53}{30} és \frac{1}{30} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
2-\frac{54}{30}-\left(-\frac{1}{4}\right)
Összeadjuk a következőket: 53 és 1. Az eredmény 54.
2-\frac{9}{5}-\left(-\frac{1}{4}\right)
A törtet (\frac{54}{30}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
\frac{10}{5}-\frac{9}{5}-\left(-\frac{1}{4}\right)
Átalakítjuk a számot (2) törtté (\frac{10}{5}).
\frac{10-9}{5}-\left(-\frac{1}{4}\right)
Mivel \frac{10}{5} és \frac{9}{5} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{1}{5}-\left(-\frac{1}{4}\right)
Kivonjuk a(z) 9 értékből a(z) 10 értéket. Az eredmény 1.
\frac{1}{5}+\frac{1}{4}
-\frac{1}{4} ellentettje \frac{1}{4}.
\frac{4}{20}+\frac{5}{20}
5 és 4 legkisebb közös többszöröse 20. Átalakítjuk a számokat (\frac{1}{5} és \frac{1}{4}) törtekké, amelyek nevezője 20.
\frac{4+5}{20}
Mivel \frac{4}{20} és \frac{5}{20} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{9}{20}
Összeadjuk a következőket: 4 és 5. Az eredmény 9.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}