Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{29}{15} = 1\frac{14}{15} \approx 1,933333333
x = -\frac{29}{15} = -1\frac{14}{15} \approx -1,933333333
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{8}{5}+\frac{1}{3}=\frac{15}{29}xx
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
\frac{24}{15}+\frac{5}{15}=\frac{15}{29}xx
5 és 3 legkisebb közös többszöröse 15. Átalakítjuk a számokat (\frac{8}{5} és \frac{1}{3}) törtekké, amelyek nevezője 15.
\frac{24+5}{15}=\frac{15}{29}xx
Mivel \frac{24}{15} és \frac{5}{15} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{29}{15}=\frac{15}{29}xx
Összeadjuk a következőket: 24 és 5. Az eredmény 29.
\frac{29}{15}=\frac{15}{29}x^{2}
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
\frac{15}{29}x^{2}=\frac{29}{15}
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x^{2}=\frac{29}{15}\times \frac{29}{15}
Mindkét oldalt megszorozzuk \frac{15}{29} reciprokával, azaz ennyivel: \frac{29}{15}.
x^{2}=\frac{29\times 29}{15\times 15}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{29}{15} és \frac{29}{15}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
x^{2}=\frac{841}{225}
Elvégezzük a törtben (\frac{29\times 29}{15\times 15}) szereplő szorzásokat.
x=\frac{29}{15} x=-\frac{29}{15}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
\frac{8}{5}+\frac{1}{3}=\frac{15}{29}xx
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
\frac{24}{15}+\frac{5}{15}=\frac{15}{29}xx
5 és 3 legkisebb közös többszöröse 15. Átalakítjuk a számokat (\frac{8}{5} és \frac{1}{3}) törtekké, amelyek nevezője 15.
\frac{24+5}{15}=\frac{15}{29}xx
Mivel \frac{24}{15} és \frac{5}{15} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{29}{15}=\frac{15}{29}xx
Összeadjuk a következőket: 24 és 5. Az eredmény 29.
\frac{29}{15}=\frac{15}{29}x^{2}
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
\frac{15}{29}x^{2}=\frac{29}{15}
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
\frac{15}{29}x^{2}-\frac{29}{15}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{29}{15}.
x=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\times \frac{15}{29}\left(-\frac{29}{15}\right)}}{2\times \frac{15}{29}}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) \frac{15}{29} értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) -\frac{29}{15} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{0±\sqrt{-4\times \frac{15}{29}\left(-\frac{29}{15}\right)}}{2\times \frac{15}{29}}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
x=\frac{0±\sqrt{-\frac{60}{29}\left(-\frac{29}{15}\right)}}{2\times \frac{15}{29}}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és \frac{15}{29}.
x=\frac{0±\sqrt{4}}{2\times \frac{15}{29}}
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{60}{29} és -\frac{29}{15}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=\frac{0±2}{2\times \frac{15}{29}}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4.
x=\frac{0±2}{\frac{30}{29}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{15}{29}.
x=\frac{29}{15}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±2}{\frac{30}{29}}). ± előjele pozitív. 2 elosztása a következővel: \frac{30}{29}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 2 értéket megszorozzuk a(z) \frac{30}{29} reciprokával.
x=-\frac{29}{15}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±2}{\frac{30}{29}}). ± előjele negatív. -2 elosztása a következővel: \frac{30}{29}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -2 értéket megszorozzuk a(z) \frac{30}{29} reciprokával.
x=\frac{29}{15} x=-\frac{29}{15}
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}