Megoldás a(z) y változóra
y=\frac{\sqrt{1885}}{29}-2\approx -0,502876321
y=-\frac{\sqrt{1885}}{29}-2\approx -3,497123679
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{25}{4}y^{2}+\frac{35}{2}y+\frac{49}{4}+y^{2}+3\left(\frac{5}{2}y+\frac{1}{2}\right)+4y-1=0
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(\frac{5}{2}y+\frac{7}{2}\right)^{2}).
\frac{29}{4}y^{2}+\frac{35}{2}y+\frac{49}{4}+3\left(\frac{5}{2}y+\frac{1}{2}\right)+4y-1=0
Összevonjuk a következőket: \frac{25}{4}y^{2} és y^{2}. Az eredmény \frac{29}{4}y^{2}.
\frac{29}{4}y^{2}+\frac{35}{2}y+\frac{49}{4}+\frac{15}{2}y+\frac{3}{2}+4y-1=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3 és \frac{5}{2}y+\frac{1}{2}.
\frac{29}{4}y^{2}+25y+\frac{49}{4}+\frac{3}{2}+4y-1=0
Összevonjuk a következőket: \frac{35}{2}y és \frac{15}{2}y. Az eredmény 25y.
\frac{29}{4}y^{2}+25y+\frac{55}{4}+4y-1=0
Összeadjuk a következőket: \frac{49}{4} és \frac{3}{2}. Az eredmény \frac{55}{4}.
\frac{29}{4}y^{2}+29y+\frac{55}{4}-1=0
Összevonjuk a következőket: 25y és 4y. Az eredmény 29y.
\frac{29}{4}y^{2}+29y+\frac{51}{4}=0
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) \frac{55}{4} értéket. Az eredmény \frac{51}{4}.
y=\frac{-29±\sqrt{29^{2}-4\times \frac{29}{4}\times \frac{51}{4}}}{2\times \frac{29}{4}}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) \frac{29}{4} értéket a-ba, a(z) 29 értéket b-be és a(z) \frac{51}{4} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
y=\frac{-29±\sqrt{841-4\times \frac{29}{4}\times \frac{51}{4}}}{2\times \frac{29}{4}}
Négyzetre emeljük a következőt: 29.
y=\frac{-29±\sqrt{841-29\times \frac{51}{4}}}{2\times \frac{29}{4}}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és \frac{29}{4}.
y=\frac{-29±\sqrt{841-\frac{1479}{4}}}{2\times \frac{29}{4}}
Összeszorozzuk a következőket: -29 és \frac{51}{4}.
y=\frac{-29±\sqrt{\frac{1885}{4}}}{2\times \frac{29}{4}}
Összeadjuk a következőket: 841 és -\frac{1479}{4}.
y=\frac{-29±\frac{\sqrt{1885}}{2}}{2\times \frac{29}{4}}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{1885}{4}.
y=\frac{-29±\frac{\sqrt{1885}}{2}}{\frac{29}{2}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{29}{4}.
y=\frac{\frac{\sqrt{1885}}{2}-29}{\frac{29}{2}}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{-29±\frac{\sqrt{1885}}{2}}{\frac{29}{2}}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -29 és \frac{\sqrt{1885}}{2}.
y=\frac{\sqrt{1885}}{29}-2
-29+\frac{\sqrt{1885}}{2} elosztása a következővel: \frac{29}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -29+\frac{\sqrt{1885}}{2} értéket megszorozzuk a(z) \frac{29}{2} reciprokával.
y=\frac{-\frac{\sqrt{1885}}{2}-29}{\frac{29}{2}}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{-29±\frac{\sqrt{1885}}{2}}{\frac{29}{2}}). ± előjele negatív. \frac{\sqrt{1885}}{2} kivonása a következőből: -29.
y=-\frac{\sqrt{1885}}{29}-2
-29-\frac{\sqrt{1885}}{2} elosztása a következővel: \frac{29}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -29-\frac{\sqrt{1885}}{2} értéket megszorozzuk a(z) \frac{29}{2} reciprokával.
y=\frac{\sqrt{1885}}{29}-2 y=-\frac{\sqrt{1885}}{29}-2
Megoldottuk az egyenletet.
\frac{25}{4}y^{2}+\frac{35}{2}y+\frac{49}{4}+y^{2}+3\left(\frac{5}{2}y+\frac{1}{2}\right)+4y-1=0
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(\frac{5}{2}y+\frac{7}{2}\right)^{2}).
\frac{29}{4}y^{2}+\frac{35}{2}y+\frac{49}{4}+3\left(\frac{5}{2}y+\frac{1}{2}\right)+4y-1=0
Összevonjuk a következőket: \frac{25}{4}y^{2} és y^{2}. Az eredmény \frac{29}{4}y^{2}.
\frac{29}{4}y^{2}+\frac{35}{2}y+\frac{49}{4}+\frac{15}{2}y+\frac{3}{2}+4y-1=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3 és \frac{5}{2}y+\frac{1}{2}.
\frac{29}{4}y^{2}+25y+\frac{49}{4}+\frac{3}{2}+4y-1=0
Összevonjuk a következőket: \frac{35}{2}y és \frac{15}{2}y. Az eredmény 25y.
\frac{29}{4}y^{2}+25y+\frac{55}{4}+4y-1=0
Összeadjuk a következőket: \frac{49}{4} és \frac{3}{2}. Az eredmény \frac{55}{4}.
\frac{29}{4}y^{2}+29y+\frac{55}{4}-1=0
Összevonjuk a következőket: 25y és 4y. Az eredmény 29y.
\frac{29}{4}y^{2}+29y+\frac{51}{4}=0
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) \frac{55}{4} értéket. Az eredmény \frac{51}{4}.
\frac{29}{4}y^{2}+29y=-\frac{51}{4}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{51}{4}. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{\frac{29}{4}y^{2}+29y}{\frac{29}{4}}=-\frac{\frac{51}{4}}{\frac{29}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalát elosztjuk a következővel: \frac{29}{4}. Ez ugyanaz, mintha mindkét oldalt megszoroznánk a tört reciprokával.
y^{2}+\frac{29}{\frac{29}{4}}y=-\frac{\frac{51}{4}}{\frac{29}{4}}
A(z) \frac{29}{4} értékkel való osztás eltünteti a(z) \frac{29}{4} értékkel való szorzást.
y^{2}+4y=-\frac{\frac{51}{4}}{\frac{29}{4}}
29 elosztása a következővel: \frac{29}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 29 értéket megszorozzuk a(z) \frac{29}{4} reciprokával.
y^{2}+4y=-\frac{51}{29}
-\frac{51}{4} elosztása a következővel: \frac{29}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -\frac{51}{4} értéket megszorozzuk a(z) \frac{29}{4} reciprokával.
y^{2}+4y+2^{2}=-\frac{51}{29}+2^{2}
Elosztjuk a(z) 4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 2. Ezután hozzáadjuk 2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
y^{2}+4y+4=-\frac{51}{29}+4
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
y^{2}+4y+4=\frac{65}{29}
Összeadjuk a következőket: -\frac{51}{29} és 4.
\left(y+2\right)^{2}=\frac{65}{29}
Tényezőkre y^{2}+4y+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(y+2\right)^{2}}=\sqrt{\frac{65}{29}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
y+2=\frac{\sqrt{1885}}{29} y+2=-\frac{\sqrt{1885}}{29}
Egyszerűsítünk.
y=\frac{\sqrt{1885}}{29}-2 y=-\frac{\sqrt{1885}}{29}-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}