Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{5}{8}=-0,625
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{4}{3}x\times \frac{1}{2}+\frac{1}{3}\times \frac{1}{2}=2x+1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: \frac{4}{3}x+\frac{1}{3} és \frac{1}{2}.
\frac{4\times 1}{3\times 2}x+\frac{1}{3}\times \frac{1}{2}=2x+1
Összeszorozzuk a következőket: \frac{4}{3} és \frac{1}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{4}{6}x+\frac{1}{3}\times \frac{1}{2}=2x+1
Elvégezzük a törtben (\frac{4\times 1}{3\times 2}) szereplő szorzásokat.
\frac{2}{3}x+\frac{1}{3}\times \frac{1}{2}=2x+1
A törtet (\frac{4}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
\frac{2}{3}x+\frac{1\times 1}{3\times 2}=2x+1
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{3} és \frac{1}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{2}{3}x+\frac{1}{6}=2x+1
Elvégezzük a törtben (\frac{1\times 1}{3\times 2}) szereplő szorzásokat.
\frac{2}{3}x+\frac{1}{6}-2x=1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
-\frac{4}{3}x+\frac{1}{6}=1
Összevonjuk a következőket: \frac{2}{3}x és -2x. Az eredmény -\frac{4}{3}x.
-\frac{4}{3}x=1-\frac{1}{6}
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{1}{6}.
-\frac{4}{3}x=\frac{6}{6}-\frac{1}{6}
Átalakítjuk a számot (1) törtté (\frac{6}{6}).
-\frac{4}{3}x=\frac{6-1}{6}
Mivel \frac{6}{6} és \frac{1}{6} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
-\frac{4}{3}x=\frac{5}{6}
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 6 értéket. Az eredmény 5.
x=\frac{5}{6}\left(-\frac{3}{4}\right)
Mindkét oldalt megszorozzuk -\frac{4}{3} reciprokával, azaz ennyivel: -\frac{3}{4}.
x=\frac{5\left(-3\right)}{6\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{5}{6} és -\frac{3}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
x=\frac{-15}{24}
Elvégezzük a törtben (\frac{5\left(-3\right)}{6\times 4}) szereplő szorzásokat.
x=-\frac{5}{8}
A törtet (\frac{-15}{24}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}