Megoldás a(z) z változóra
z=5+\sqrt{2}i\approx 5+1,414213562i
z=-\sqrt{2}i+5\approx 5-1,414213562i
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
z^{2}+27-10z=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10z.
z^{2}-10z+27=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
z=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{\left(-10\right)^{2}-4\times 27}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -10 értéket b-be és a(z) 27 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
z=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100-4\times 27}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -10.
z=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100-108}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 27.
z=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{-8}}{2}
Összeadjuk a következőket: 100 és -108.
z=\frac{-\left(-10\right)±2\sqrt{2}i}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -8.
z=\frac{10±2\sqrt{2}i}{2}
-10 ellentettje 10.
z=\frac{10+2\sqrt{2}i}{2}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{10±2\sqrt{2}i}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 10 és 2i\sqrt{2}.
z=5+\sqrt{2}i
10+2i\sqrt{2} elosztása a következővel: 2.
z=\frac{-2\sqrt{2}i+10}{2}
Megoldjuk az egyenletet (z=\frac{10±2\sqrt{2}i}{2}). ± előjele negatív. 2i\sqrt{2} kivonása a következőből: 10.
z=-\sqrt{2}i+5
10-2i\sqrt{2} elosztása a következővel: 2.
z=5+\sqrt{2}i z=-\sqrt{2}i+5
Megoldottuk az egyenletet.
z^{2}+27-10z=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10z.
z^{2}-10z=-27
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 27. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
z^{2}-10z+\left(-5\right)^{2}=-27+\left(-5\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -10 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -5. Ezután hozzáadjuk -5 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
z^{2}-10z+25=-27+25
Négyzetre emeljük a következőt: -5.
z^{2}-10z+25=-2
Összeadjuk a következőket: -27 és 25.
\left(z-5\right)^{2}=-2
Tényezőkre z^{2}-10z+25. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(z-5\right)^{2}}=\sqrt{-2}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
z-5=\sqrt{2}i z-5=-\sqrt{2}i
Egyszerűsítünk.
z=5+\sqrt{2}i z=-\sqrt{2}i+5
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 5.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}