Megoldás a(z) y változóra
y=6
y=9
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
y^{2}-15y+54=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 54.
a+b=-15 ab=54
Az egyenlet megoldásához y^{2}-15y+54 a képlet használatával y^{2}+\left(a+b\right)y+ab=\left(y+a\right)\left(y+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-54 -2,-27 -3,-18 -6,-9
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 54.
-1-54=-55 -2-27=-29 -3-18=-21 -6-9=-15
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-9 b=-6
A megoldás az a pár, amelynek összege -15.
\left(y-9\right)\left(y-6\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(y+a\right)\left(y+b\right) kifejezést.
y=9 y=6
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a y-9=0 és a y-6=0.
y^{2}-15y+54=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 54.
a+b=-15 ab=1\times 54=54
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk y^{2}+ay+by+54 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-54 -2,-27 -3,-18 -6,-9
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 54.
-1-54=-55 -2-27=-29 -3-18=-21 -6-9=-15
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-9 b=-6
A megoldás az a pár, amelynek összege -15.
\left(y^{2}-9y\right)+\left(-6y+54\right)
Átírjuk az értéket (y^{2}-15y+54) \left(y^{2}-9y\right)+\left(-6y+54\right) alakban.
y\left(y-9\right)-6\left(y-9\right)
A y a második csoportban lévő első és -6 faktort.
\left(y-9\right)\left(y-6\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) y-9 általános kifejezést a zárójelből.
y=9 y=6
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a y-9=0 és a y-6=0.
y^{2}-15y=-54
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
y^{2}-15y-\left(-54\right)=-54-\left(-54\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 54.
y^{2}-15y-\left(-54\right)=0
Ha kivonjuk a(z) -54 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
y^{2}-15y+54=0
-54 kivonása a következőből: 0.
y=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{\left(-15\right)^{2}-4\times 54}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -15 értéket b-be és a(z) 54 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
y=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{225-4\times 54}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -15.
y=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{225-216}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 54.
y=\frac{-\left(-15\right)±\sqrt{9}}{2}
Összeadjuk a következőket: 225 és -216.
y=\frac{-\left(-15\right)±3}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9.
y=\frac{15±3}{2}
-15 ellentettje 15.
y=\frac{18}{2}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{15±3}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 15 és 3.
y=9
18 elosztása a következővel: 2.
y=\frac{12}{2}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{15±3}{2}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: 15.
y=6
12 elosztása a következővel: 2.
y=9 y=6
Megoldottuk az egyenletet.
y^{2}-15y=-54
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
y^{2}-15y+\left(-\frac{15}{2}\right)^{2}=-54+\left(-\frac{15}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -15 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{15}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{15}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
y^{2}-15y+\frac{225}{4}=-54+\frac{225}{4}
A(z) -\frac{15}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
y^{2}-15y+\frac{225}{4}=\frac{9}{4}
Összeadjuk a következőket: -54 és \frac{225}{4}.
\left(y-\frac{15}{2}\right)^{2}=\frac{9}{4}
Tényezőkre y^{2}-15y+\frac{225}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(y-\frac{15}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
y-\frac{15}{2}=\frac{3}{2} y-\frac{15}{2}=-\frac{3}{2}
Egyszerűsítünk.
y=9 y=6
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{15}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}