Megoldás a(z) x változóra
x=-5
x=14
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-9 ab=-70
Az egyenlet megoldásához x^{2}-9x-70 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-70 2,-35 5,-14 7,-10
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -70.
1-70=-69 2-35=-33 5-14=-9 7-10=-3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-14 b=5
A megoldás az a pár, amelynek összege -9.
\left(x-14\right)\left(x+5\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=14 x=-5
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-14=0 és a x+5=0.
a+b=-9 ab=1\left(-70\right)=-70
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-70 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-70 2,-35 5,-14 7,-10
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -70.
1-70=-69 2-35=-33 5-14=-9 7-10=-3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-14 b=5
A megoldás az a pár, amelynek összege -9.
\left(x^{2}-14x\right)+\left(5x-70\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-9x-70) \left(x^{2}-14x\right)+\left(5x-70\right) alakban.
x\left(x-14\right)+5\left(x-14\right)
A x a második csoportban lévő első és 5 faktort.
\left(x-14\right)\left(x+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-14 általános kifejezést a zárójelből.
x=14 x=-5
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-14=0 és a x+5=0.
x^{2}-9x-70=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{\left(-9\right)^{2}-4\left(-70\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -9 értéket b-be és a(z) -70 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81-4\left(-70\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -9.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{81+280}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -70.
x=\frac{-\left(-9\right)±\sqrt{361}}{2}
Összeadjuk a következőket: 81 és 280.
x=\frac{-\left(-9\right)±19}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 361.
x=\frac{9±19}{2}
-9 ellentettje 9.
x=\frac{28}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{9±19}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 9 és 19.
x=14
28 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{10}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{9±19}{2}). ± előjele negatív. 19 kivonása a következőből: 9.
x=-5
-10 elosztása a következővel: 2.
x=14 x=-5
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-9x-70=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}-9x-70-\left(-70\right)=-\left(-70\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 70.
x^{2}-9x=-\left(-70\right)
Ha kivonjuk a(z) -70 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}-9x=70
-70 kivonása a következőből: 0.
x^{2}-9x+\left(-\frac{9}{2}\right)^{2}=70+\left(-\frac{9}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -9 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{9}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{9}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-9x+\frac{81}{4}=70+\frac{81}{4}
A(z) -\frac{9}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-9x+\frac{81}{4}=\frac{361}{4}
Összeadjuk a következőket: 70 és \frac{81}{4}.
\left(x-\frac{9}{2}\right)^{2}=\frac{361}{4}
Tényezőkre x^{2}-9x+\frac{81}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{9}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{361}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{9}{2}=\frac{19}{2} x-\frac{9}{2}=-\frac{19}{2}
Egyszerűsítünk.
x=14 x=-5
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{9}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}