Megoldás a(z) x változóra
x=-1
x=23
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-22 ab=-23
Az egyenlet megoldásához x^{2}-22x-23 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-23 b=1
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(x-23\right)\left(x+1\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=23 x=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-23=0 és a x+1=0.
a+b=-22 ab=1\left(-23\right)=-23
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-23 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-23 b=1
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(x^{2}-23x\right)+\left(x-23\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-22x-23) \left(x^{2}-23x\right)+\left(x-23\right) alakban.
x\left(x-23\right)+x-23
Emelje ki a(z) x elemet a(z) x^{2}-23x kifejezésből.
\left(x-23\right)\left(x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-23 általános kifejezést a zárójelből.
x=23 x=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-23=0 és a x+1=0.
x^{2}-22x-23=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-22\right)±\sqrt{\left(-22\right)^{2}-4\left(-23\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -22 értéket b-be és a(z) -23 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-22\right)±\sqrt{484-4\left(-23\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -22.
x=\frac{-\left(-22\right)±\sqrt{484+92}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -23.
x=\frac{-\left(-22\right)±\sqrt{576}}{2}
Összeadjuk a következőket: 484 és 92.
x=\frac{-\left(-22\right)±24}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 576.
x=\frac{22±24}{2}
-22 ellentettje 22.
x=\frac{46}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{22±24}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 22 és 24.
x=23
46 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{22±24}{2}). ± előjele negatív. 24 kivonása a következőből: 22.
x=-1
-2 elosztása a következővel: 2.
x=23 x=-1
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-22x-23=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}-22x-23-\left(-23\right)=-\left(-23\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 23.
x^{2}-22x=-\left(-23\right)
Ha kivonjuk a(z) -23 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}-22x=23
-23 kivonása a következőből: 0.
x^{2}-22x+\left(-11\right)^{2}=23+\left(-11\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -22 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -11. Ezután hozzáadjuk -11 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-22x+121=23+121
Négyzetre emeljük a következőt: -11.
x^{2}-22x+121=144
Összeadjuk a következőket: 23 és 121.
\left(x-11\right)^{2}=144
Tényezőkre x^{2}-22x+121. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-11\right)^{2}}=\sqrt{144}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-11=12 x-11=-12
Egyszerűsítünk.
x=23 x=-1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 11.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}