Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{34}+7\approx 12,830951895
x=7-\sqrt{34}\approx 1,169048105
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-14x+19=4
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x^{2}-14x+19-4=4-4
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 4.
x^{2}-14x+19-4=0
Ha kivonjuk a(z) 4 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}-14x+15=0
4 kivonása a következőből: 19.
x=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{\left(-14\right)^{2}-4\times 15}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -14 értéket b-be és a(z) 15 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{196-4\times 15}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -14.
x=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{196-60}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 15.
x=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{136}}{2}
Összeadjuk a következőket: 196 és -60.
x=\frac{-\left(-14\right)±2\sqrt{34}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 136.
x=\frac{14±2\sqrt{34}}{2}
-14 ellentettje 14.
x=\frac{2\sqrt{34}+14}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{14±2\sqrt{34}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 14 és 2\sqrt{34}.
x=\sqrt{34}+7
14+2\sqrt{34} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{14-2\sqrt{34}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{14±2\sqrt{34}}{2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{34} kivonása a következőből: 14.
x=7-\sqrt{34}
14-2\sqrt{34} elosztása a következővel: 2.
x=\sqrt{34}+7 x=7-\sqrt{34}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-14x+19=4
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}-14x+19-19=4-19
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 19.
x^{2}-14x=4-19
Ha kivonjuk a(z) 19 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}-14x=-15
19 kivonása a következőből: 4.
x^{2}-14x+\left(-7\right)^{2}=-15+\left(-7\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -14 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -7. Ezután hozzáadjuk -7 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-14x+49=-15+49
Négyzetre emeljük a következőt: -7.
x^{2}-14x+49=34
Összeadjuk a következőket: -15 és 49.
\left(x-7\right)^{2}=34
Tényezőkre x^{2}-14x+49. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-7\right)^{2}}=\sqrt{34}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-7=\sqrt{34} x-7=-\sqrt{34}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{34}+7 x=7-\sqrt{34}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 7.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}