Megoldás a(z) x változóra
x=-13
x=23
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-10 ab=-299
Az egyenlet megoldásához x^{2}-10x-299 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-299 13,-23
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -299.
1-299=-298 13-23=-10
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-23 b=13
A megoldás az a pár, amelynek összege -10.
\left(x-23\right)\left(x+13\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=23 x=-13
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-23=0 és a x+13=0.
a+b=-10 ab=1\left(-299\right)=-299
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-299 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-299 13,-23
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -299.
1-299=-298 13-23=-10
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-23 b=13
A megoldás az a pár, amelynek összege -10.
\left(x^{2}-23x\right)+\left(13x-299\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-10x-299) \left(x^{2}-23x\right)+\left(13x-299\right) alakban.
x\left(x-23\right)+13\left(x-23\right)
A x a második csoportban lévő első és 13 faktort.
\left(x-23\right)\left(x+13\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-23 általános kifejezést a zárójelből.
x=23 x=-13
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-23=0 és a x+13=0.
x^{2}-10x-299=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{\left(-10\right)^{2}-4\left(-299\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -10 értéket b-be és a(z) -299 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100-4\left(-299\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -10.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100+1196}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -299.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{1296}}{2}
Összeadjuk a következőket: 100 és 1196.
x=\frac{-\left(-10\right)±36}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1296.
x=\frac{10±36}{2}
-10 ellentettje 10.
x=\frac{46}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{10±36}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 10 és 36.
x=23
46 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{26}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{10±36}{2}). ± előjele negatív. 36 kivonása a következőből: 10.
x=-13
-26 elosztása a következővel: 2.
x=23 x=-13
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-10x-299=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}-10x-299-\left(-299\right)=-\left(-299\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 299.
x^{2}-10x=-\left(-299\right)
Ha kivonjuk a(z) -299 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}-10x=299
-299 kivonása a következőből: 0.
x^{2}-10x+\left(-5\right)^{2}=299+\left(-5\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -10 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -5. Ezután hozzáadjuk -5 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-10x+25=299+25
Négyzetre emeljük a következőt: -5.
x^{2}-10x+25=324
Összeadjuk a következőket: 299 és 25.
\left(x-5\right)^{2}=324
Tényezőkre x^{2}-10x+25. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-5\right)^{2}}=\sqrt{324}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-5=18 x-5=-18
Egyszerűsítünk.
x=23 x=-13
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 5.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}