Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{1}{2}=-0,5
x=\frac{3}{5}=0,6
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}-\frac{1}{10}x-\frac{3}{10}=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-\frac{1}{10}\right)±\sqrt{\left(-\frac{1}{10}\right)^{2}-4\left(-\frac{3}{10}\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -\frac{1}{10} értéket b-be és a(z) -\frac{3}{10} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-\frac{1}{10}\right)±\sqrt{\frac{1}{100}-4\left(-\frac{3}{10}\right)}}{2}
A(z) -\frac{1}{10} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x=\frac{-\left(-\frac{1}{10}\right)±\sqrt{\frac{1}{100}+\frac{6}{5}}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -\frac{3}{10}.
x=\frac{-\left(-\frac{1}{10}\right)±\sqrt{\frac{121}{100}}}{2}
\frac{1}{100} és \frac{6}{5} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=\frac{-\left(-\frac{1}{10}\right)±\frac{11}{10}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{121}{100}.
x=\frac{\frac{1}{10}±\frac{11}{10}}{2}
-\frac{1}{10} ellentettje \frac{1}{10}.
x=\frac{\frac{6}{5}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{\frac{1}{10}±\frac{11}{10}}{2}). ± előjele pozitív. \frac{1}{10} és \frac{11}{10} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=\frac{3}{5}
\frac{6}{5} elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{1}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{\frac{1}{10}±\frac{11}{10}}{2}). ± előjele negatív. \frac{11}{10} kivonása a következőből: \frac{1}{10}: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=\frac{3}{5} x=-\frac{1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}-\frac{1}{10}x-\frac{3}{10}=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}-\frac{1}{10}x-\frac{3}{10}-\left(-\frac{3}{10}\right)=-\left(-\frac{3}{10}\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{10}.
x^{2}-\frac{1}{10}x=-\left(-\frac{3}{10}\right)
Ha kivonjuk a(z) -\frac{3}{10} értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}-\frac{1}{10}x=\frac{3}{10}
-\frac{3}{10} kivonása a következőből: 0.
x^{2}-\frac{1}{10}x+\left(-\frac{1}{20}\right)^{2}=\frac{3}{10}+\left(-\frac{1}{20}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{1}{10} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{20}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{20} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{1}{10}x+\frac{1}{400}=\frac{3}{10}+\frac{1}{400}
A(z) -\frac{1}{20} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{1}{10}x+\frac{1}{400}=\frac{121}{400}
\frac{3}{10} és \frac{1}{400} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{1}{20}\right)^{2}=\frac{121}{400}
Tényezőkre x^{2}-\frac{1}{10}x+\frac{1}{400}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{20}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{121}{400}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{20}=\frac{11}{20} x-\frac{1}{20}=-\frac{11}{20}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{3}{5} x=-\frac{1}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{20}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}