Szorzattá alakítás
x\left(x+1\right)
Kiértékelés
x\left(x+1\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x\left(x+1\right)
Kiemeljük a következőt: x.
x^{2}+x=0
Egy másodfokú polinom az ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right) átalakítással bontható tényezőkre, ahol x_{1} és x_{2} a másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása.
x=\frac{-1±\sqrt{1^{2}}}{2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-1±1}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1^{2}.
x=\frac{0}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±1}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és 1.
x=0
0 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±1}{2}). ± előjele negatív. 1 kivonása a következőből: -1.
x=-1
-2 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+x=x\left(x-\left(-1\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 0 értéket x_{1} helyére, a(z) -1 értéket pedig x_{2} helyére.
x^{2}+x=x\left(x+1\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}