Megoldás a(z) x változóra
x=-4
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}+8x+37-21=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 21.
x^{2}+8x+16=0
Kivonjuk a(z) 21 értékből a(z) 37 értéket. Az eredmény 16.
a+b=8 ab=16
Az egyenlet megoldásához x^{2}+8x+16 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,16 2,8 4,4
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 16.
1+16=17 2+8=10 4+4=8
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=4 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege 8.
\left(x+4\right)\left(x+4\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
\left(x+4\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
x=-4
Az egyenlet megoldásához elvégezzük ezt a műveletet: x+4=0.
x^{2}+8x+37-21=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 21.
x^{2}+8x+16=0
Kivonjuk a(z) 21 értékből a(z) 37 értéket. Az eredmény 16.
a+b=8 ab=1\times 16=16
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx+16 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,16 2,8 4,4
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 16.
1+16=17 2+8=10 4+4=8
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=4 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege 8.
\left(x^{2}+4x\right)+\left(4x+16\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+8x+16) \left(x^{2}+4x\right)+\left(4x+16\right) alakban.
x\left(x+4\right)+4\left(x+4\right)
A x a második csoportban lévő első és 4 faktort.
\left(x+4\right)\left(x+4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x+4 általános kifejezést a zárójelből.
\left(x+4\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
x=-4
Az egyenlet megoldásához elvégezzük ezt a műveletet: x+4=0.
x^{2}+8x+37=21
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x^{2}+8x+37-21=21-21
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 21.
x^{2}+8x+37-21=0
Ha kivonjuk a(z) 21 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}+8x+16=0
21 kivonása a következőből: 37.
x=\frac{-8±\sqrt{8^{2}-4\times 16}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 8 értéket b-be és a(z) 16 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-8±\sqrt{64-4\times 16}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 8.
x=\frac{-8±\sqrt{64-64}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 16.
x=\frac{-8±\sqrt{0}}{2}
Összeadjuk a következőket: 64 és -64.
x=-\frac{8}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
x=-4
-8 elosztása a következővel: 2.
x^{2}+8x+37=21
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}+8x+37-37=21-37
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 37.
x^{2}+8x=21-37
Ha kivonjuk a(z) 37 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}+8x=-16
37 kivonása a következőből: 21.
x^{2}+8x+4^{2}=-16+4^{2}
Elosztjuk a(z) 8 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 4. Ezután hozzáadjuk 4 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+8x+16=-16+16
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
x^{2}+8x+16=0
Összeadjuk a következőket: -16 és 16.
\left(x+4\right)^{2}=0
Tényezőkre x^{2}+8x+16. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+4\right)^{2}}=\sqrt{0}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+4=0 x+4=0
Egyszerűsítünk.
x=-4 x=-4
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 4.
x=-4
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}