Megoldás a(z) x változóra
x=-4
x=-3
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=7 ab=12
Az egyenlet megoldásához szorzattá alakítjuk a(z) x^{2}+7x+12 kifejezést a(z) x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right) képlet alapján. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
1,12 2,6 3,4
Mivel ab pozitív, a és a b ugyanaz a jele. Mivel a+b pozitív, a és a b pozitívak. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 12.
1+12=13 2+6=8 3+4=7
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=3 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege 7.
\left(x+3\right)\left(x+4\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=-3 x=-4
Az egyenlet megoldásainak megoldásához x+3=0 és x+4=0.
a+b=7 ab=1\times 12=12
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx+12 alakúvá. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
1,12 2,6 3,4
Mivel ab pozitív, a és a b ugyanaz a jele. Mivel a+b pozitív, a és a b pozitívak. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 12.
1+12=13 2+6=8 3+4=7
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=3 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege 7.
\left(x^{2}+3x\right)+\left(4x+12\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+7x+12) \left(x^{2}+3x\right)+\left(4x+12\right) alakban.
x\left(x+3\right)+4\left(x+3\right)
Kiemeljük a(z) x tényezőt az első, a(z) 4 tényezőt pedig a második csoportban.
\left(x+3\right)\left(x+4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x+3 általános kifejezést a zárójelből.
x=-3 x=-4
Az egyenlet megoldásainak megoldásához x+3=0 és x+4=0.
x^{2}+7x+12=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-7±\sqrt{7^{2}-4\times 12}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 7 értéket b-be és a(z) 12 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-7±\sqrt{49-4\times 12}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 7.
x=\frac{-7±\sqrt{49-48}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 12.
x=\frac{-7±\sqrt{1}}{2}
Összeadjuk a következőket: 49 és -48.
x=\frac{-7±1}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1.
x=-\frac{6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±1}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -7 és 1.
x=-3
-6 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{8}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±1}{2}). ± előjele negatív. 1 kivonása a következőből: -7.
x=-4
-8 elosztása a következővel: 2.
x=-3 x=-4
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+7x+12=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}+7x+12-12=-12
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 12.
x^{2}+7x=-12
Ha kivonjuk a(z) 12 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}+7x+\left(\frac{7}{2}\right)^{2}=-12+\left(\frac{7}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 7 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{7}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{7}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+7x+\frac{49}{4}=-12+\frac{49}{4}
A(z) \frac{7}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+7x+\frac{49}{4}=\frac{1}{4}
Összeadjuk a következőket: -12 és \frac{49}{4}.
\left(x+\frac{7}{2}\right)^{2}=\frac{1}{4}
A(z) x^{2}+7x+\frac{49}{4} kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(x+\frac{7}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{7}{2}=\frac{1}{2} x+\frac{7}{2}=-\frac{1}{2}
Egyszerűsítünk.
x=-3 x=-4
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{7}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}