Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

a+b=5 ab=6
Az egyenlet megoldásához szorzattá alakítjuk a(z) x^{2}+5x+6 kifejezést a(z) x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right) képlet alapján. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
1,6 2,3
Mivel ab pozitív, a és a b ugyanaz a jele. Mivel a+b pozitív, a és a b pozitívak. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 6.
1+6=7 2+3=5
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=2 b=3
A megoldás az a pár, amelynek összege 5.
\left(x+2\right)\left(x+3\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=-2 x=-3
Az egyenlet megoldásainak megoldásához x+2=0 és x+3=0.
a+b=5 ab=1\times 6=6
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx+6 alakúvá. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
1,6 2,3
Mivel ab pozitív, a és a b ugyanaz a jele. Mivel a+b pozitív, a és a b pozitívak. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 6.
1+6=7 2+3=5
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=2 b=3
A megoldás az a pár, amelynek összege 5.
\left(x^{2}+2x\right)+\left(3x+6\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+5x+6) \left(x^{2}+2x\right)+\left(3x+6\right) alakban.
x\left(x+2\right)+3\left(x+2\right)
Kiemeljük a(z) x tényezőt az első, a(z) 3 tényezőt pedig a második csoportban.
\left(x+2\right)\left(x+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x+2 általános kifejezést a zárójelből.
x=-2 x=-3
Az egyenlet megoldásainak megoldásához x+2=0 és x+3=0.
x^{2}+5x+6=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-5±\sqrt{5^{2}-4\times 6}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 5 értéket b-be és a(z) 6 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-5±\sqrt{25-4\times 6}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
x=\frac{-5±\sqrt{25-24}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
x=\frac{-5±\sqrt{1}}{2}
Összeadjuk a következőket: 25 és -24.
x=\frac{-5±1}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1.
x=-\frac{4}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-5±1}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -5 és 1.
x=-2
-4 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-5±1}{2}). ± előjele negatív. 1 kivonása a következőből: -5.
x=-3
-6 elosztása a következővel: 2.
x=-2 x=-3
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+5x+6=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}+5x+6-6=-6
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 6.
x^{2}+5x=-6
Ha kivonjuk a(z) 6 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}+5x+\left(\frac{5}{2}\right)^{2}=-6+\left(\frac{5}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 5 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{5}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{5}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+5x+\frac{25}{4}=-6+\frac{25}{4}
A(z) \frac{5}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+5x+\frac{25}{4}=\frac{1}{4}
Összeadjuk a következőket: -6 és \frac{25}{4}.
\left(x+\frac{5}{2}\right)^{2}=\frac{1}{4}
A(z) x^{2}+5x+\frac{25}{4} kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(x+\frac{5}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{1}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{5}{2}=\frac{1}{2} x+\frac{5}{2}=-\frac{1}{2}
Egyszerűsítünk.
x=-2 x=-3
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{5}{2}.