Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\sqrt{1234}-27\approx 8,128336141
x=-\left(\sqrt{1234}+27\right)\approx -62,128336141
Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{1234}-27\approx 8,128336141
x=-\sqrt{1234}-27\approx -62,128336141
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}+54x-5=500
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x^{2}+54x-5-500=500-500
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 500.
x^{2}+54x-5-500=0
Ha kivonjuk a(z) 500 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}+54x-505=0
500 kivonása a következőből: -5.
x=\frac{-54±\sqrt{54^{2}-4\left(-505\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 54 értéket b-be és a(z) -505 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-54±\sqrt{2916-4\left(-505\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 54.
x=\frac{-54±\sqrt{2916+2020}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -505.
x=\frac{-54±\sqrt{4936}}{2}
Összeadjuk a következőket: 2916 és 2020.
x=\frac{-54±2\sqrt{1234}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4936.
x=\frac{2\sqrt{1234}-54}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-54±2\sqrt{1234}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -54 és 2\sqrt{1234}.
x=\sqrt{1234}-27
-54+2\sqrt{1234} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{-2\sqrt{1234}-54}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-54±2\sqrt{1234}}{2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{1234} kivonása a következőből: -54.
x=-\sqrt{1234}-27
-54-2\sqrt{1234} elosztása a következővel: 2.
x=\sqrt{1234}-27 x=-\sqrt{1234}-27
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+54x-5=500
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}+54x-5-\left(-5\right)=500-\left(-5\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 5.
x^{2}+54x=500-\left(-5\right)
Ha kivonjuk a(z) -5 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}+54x=505
-5 kivonása a következőből: 500.
x^{2}+54x+27^{2}=505+27^{2}
Elosztjuk a(z) 54 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 27. Ezután hozzáadjuk 27 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+54x+729=505+729
Négyzetre emeljük a következőt: 27.
x^{2}+54x+729=1234
Összeadjuk a következőket: 505 és 729.
\left(x+27\right)^{2}=1234
Tényezőkre x^{2}+54x+729. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+27\right)^{2}}=\sqrt{1234}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+27=\sqrt{1234} x+27=-\sqrt{1234}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{1234}-27 x=-\sqrt{1234}-27
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 27.
x^{2}+54x-5=500
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x^{2}+54x-5-500=500-500
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 500.
x^{2}+54x-5-500=0
Ha kivonjuk a(z) 500 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}+54x-505=0
500 kivonása a következőből: -5.
x=\frac{-54±\sqrt{54^{2}-4\left(-505\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 54 értéket b-be és a(z) -505 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-54±\sqrt{2916-4\left(-505\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 54.
x=\frac{-54±\sqrt{2916+2020}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -505.
x=\frac{-54±\sqrt{4936}}{2}
Összeadjuk a következőket: 2916 és 2020.
x=\frac{-54±2\sqrt{1234}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4936.
x=\frac{2\sqrt{1234}-54}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-54±2\sqrt{1234}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -54 és 2\sqrt{1234}.
x=\sqrt{1234}-27
-54+2\sqrt{1234} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{-2\sqrt{1234}-54}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-54±2\sqrt{1234}}{2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{1234} kivonása a következőből: -54.
x=-\sqrt{1234}-27
-54-2\sqrt{1234} elosztása a következővel: 2.
x=\sqrt{1234}-27 x=-\sqrt{1234}-27
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+54x-5=500
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}+54x-5-\left(-5\right)=500-\left(-5\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 5.
x^{2}+54x=500-\left(-5\right)
Ha kivonjuk a(z) -5 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}+54x=505
-5 kivonása a következőből: 500.
x^{2}+54x+27^{2}=505+27^{2}
Elosztjuk a(z) 54 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 27. Ezután hozzáadjuk 27 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+54x+729=505+729
Négyzetre emeljük a következőt: 27.
x^{2}+54x+729=1234
Összeadjuk a következőket: 505 és 729.
\left(x+27\right)^{2}=1234
Tényezőkre x^{2}+54x+729. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+27\right)^{2}}=\sqrt{1234}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+27=\sqrt{1234} x+27=-\sqrt{1234}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{1234}-27 x=-\sqrt{1234}-27
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 27.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}