Megoldás a(z) x változóra
x=38
x=68
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}+2584-106x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 106x.
x^{2}-106x+2584=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-106\right)±\sqrt{\left(-106\right)^{2}-4\times 2584}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -106 értéket b-be és a(z) 2584 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-106\right)±\sqrt{11236-4\times 2584}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -106.
x=\frac{-\left(-106\right)±\sqrt{11236-10336}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2584.
x=\frac{-\left(-106\right)±\sqrt{900}}{2}
Összeadjuk a következőket: 11236 és -10336.
x=\frac{-\left(-106\right)±30}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 900.
x=\frac{106±30}{2}
-106 ellentettje 106.
x=\frac{136}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{106±30}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 106 és 30.
x=68
136 elosztása a következővel: 2.
x=\frac{76}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{106±30}{2}). ± előjele negatív. 30 kivonása a következőből: 106.
x=38
76 elosztása a következővel: 2.
x=68 x=38
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+2584-106x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 106x.
x^{2}-106x=-2584
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2584. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
x^{2}-106x+\left(-53\right)^{2}=-2584+\left(-53\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -106 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -53. Ezután hozzáadjuk -53 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-106x+2809=-2584+2809
Négyzetre emeljük a következőt: -53.
x^{2}-106x+2809=225
Összeadjuk a következőket: -2584 és 2809.
\left(x-53\right)^{2}=225
Tényezőkre x^{2}-106x+2809. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-53\right)^{2}}=\sqrt{225}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-53=15 x-53=-15
Egyszerűsítünk.
x=68 x=38
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 53.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}