Megoldás a(z) x változóra
x=-11
x=-7
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=18 ab=77
Az egyenlet megoldásához x^{2}+18x+77 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,77 7,11
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 77.
1+77=78 7+11=18
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=7 b=11
A megoldás az a pár, amelynek összege 18.
\left(x+7\right)\left(x+11\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=-7 x=-11
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x+7=0 és a x+11=0.
a+b=18 ab=1\times 77=77
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx+77 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,77 7,11
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 77.
1+77=78 7+11=18
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=7 b=11
A megoldás az a pár, amelynek összege 18.
\left(x^{2}+7x\right)+\left(11x+77\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+18x+77) \left(x^{2}+7x\right)+\left(11x+77\right) alakban.
x\left(x+7\right)+11\left(x+7\right)
A x a második csoportban lévő első és 11 faktort.
\left(x+7\right)\left(x+11\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x+7 általános kifejezést a zárójelből.
x=-7 x=-11
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x+7=0 és a x+11=0.
x^{2}+18x+77=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-18±\sqrt{18^{2}-4\times 77}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 18 értéket b-be és a(z) 77 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-18±\sqrt{324-4\times 77}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 18.
x=\frac{-18±\sqrt{324-308}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 77.
x=\frac{-18±\sqrt{16}}{2}
Összeadjuk a következőket: 324 és -308.
x=\frac{-18±4}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 16.
x=-\frac{14}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-18±4}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -18 és 4.
x=-7
-14 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{22}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-18±4}{2}). ± előjele negatív. 4 kivonása a következőből: -18.
x=-11
-22 elosztása a következővel: 2.
x=-7 x=-11
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+18x+77=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}+18x+77-77=-77
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 77.
x^{2}+18x=-77
Ha kivonjuk a(z) 77 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}+18x+9^{2}=-77+9^{2}
Elosztjuk a(z) 18 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 9. Ezután hozzáadjuk 9 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+18x+81=-77+81
Négyzetre emeljük a következőt: 9.
x^{2}+18x+81=4
Összeadjuk a következőket: -77 és 81.
\left(x+9\right)^{2}=4
Tényezőkre x^{2}+18x+81. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+9\right)^{2}}=\sqrt{4}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+9=2 x+9=-2
Egyszerűsítünk.
x=-7 x=-11
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 9.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}