Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=-1+7\sqrt{3}i\approx -1+12,124355653i
x=-7\sqrt{3}i-1\approx -1-12,124355653i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}+134+2x=-14
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
x^{2}+134+2x+14=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 14.
x^{2}+148+2x=0
Összeadjuk a következőket: 134 és 14. Az eredmény 148.
x^{2}+2x+148=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\times 148}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) 148 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-2±\sqrt{4-4\times 148}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x=\frac{-2±\sqrt{4-592}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 148.
x=\frac{-2±\sqrt{-588}}{2}
Összeadjuk a következőket: 4 és -592.
x=\frac{-2±14\sqrt{3}i}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -588.
x=\frac{-2+14\sqrt{3}i}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±14\sqrt{3}i}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 14i\sqrt{3}.
x=-1+7\sqrt{3}i
-2+14i\sqrt{3} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{-14\sqrt{3}i-2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±14\sqrt{3}i}{2}). ± előjele negatív. 14i\sqrt{3} kivonása a következőből: -2.
x=-7\sqrt{3}i-1
-2-14i\sqrt{3} elosztása a következővel: 2.
x=-1+7\sqrt{3}i x=-7\sqrt{3}i-1
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+134+2x=-14
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
x^{2}+2x=-14-134
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 134.
x^{2}+2x=-148
Kivonjuk a(z) 134 értékből a(z) -14 értéket. Az eredmény -148.
x^{2}+2x+1^{2}=-148+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+2x+1=-148+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x^{2}+2x+1=-147
Összeadjuk a következőket: -148 és 1.
\left(x+1\right)^{2}=-147
Tényezőkre x^{2}+2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+1\right)^{2}}=\sqrt{-147}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+1=7\sqrt{3}i x+1=-7\sqrt{3}i
Egyszerűsítünk.
x=-1+7\sqrt{3}i x=-7\sqrt{3}i-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}