Megoldás a(z) x változóra
x=2
x=4
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}+9x^{2}-60x+100=20
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(-3x+10\right)^{2}).
10x^{2}-60x+100=20
Összevonjuk a következőket: x^{2} és 9x^{2}. Az eredmény 10x^{2}.
10x^{2}-60x+100-20=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 20.
10x^{2}-60x+80=0
Kivonjuk a(z) 20 értékből a(z) 100 értéket. Az eredmény 80.
x^{2}-6x+8=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 10.
a+b=-6 ab=1\times 8=8
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx+8 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-8 -2,-4
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 8.
-1-8=-9 -2-4=-6
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-4 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege -6.
\left(x^{2}-4x\right)+\left(-2x+8\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-6x+8) \left(x^{2}-4x\right)+\left(-2x+8\right) alakban.
x\left(x-4\right)-2\left(x-4\right)
A x a második csoportban lévő első és -2 faktort.
\left(x-4\right)\left(x-2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-4 általános kifejezést a zárójelből.
x=4 x=2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-4=0 és a x-2=0.
x^{2}+9x^{2}-60x+100=20
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(-3x+10\right)^{2}).
10x^{2}-60x+100=20
Összevonjuk a következőket: x^{2} és 9x^{2}. Az eredmény 10x^{2}.
10x^{2}-60x+100-20=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 20.
10x^{2}-60x+80=0
Kivonjuk a(z) 20 értékből a(z) 100 értéket. Az eredmény 80.
x=\frac{-\left(-60\right)±\sqrt{\left(-60\right)^{2}-4\times 10\times 80}}{2\times 10}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 10 értéket a-ba, a(z) -60 értéket b-be és a(z) 80 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-60\right)±\sqrt{3600-4\times 10\times 80}}{2\times 10}
Négyzetre emeljük a következőt: -60.
x=\frac{-\left(-60\right)±\sqrt{3600-40\times 80}}{2\times 10}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 10.
x=\frac{-\left(-60\right)±\sqrt{3600-3200}}{2\times 10}
Összeszorozzuk a következőket: -40 és 80.
x=\frac{-\left(-60\right)±\sqrt{400}}{2\times 10}
Összeadjuk a következőket: 3600 és -3200.
x=\frac{-\left(-60\right)±20}{2\times 10}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 400.
x=\frac{60±20}{2\times 10}
-60 ellentettje 60.
x=\frac{60±20}{20}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 10.
x=\frac{80}{20}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{60±20}{20}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 60 és 20.
x=4
80 elosztása a következővel: 20.
x=\frac{40}{20}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{60±20}{20}). ± előjele negatív. 20 kivonása a következőből: 60.
x=2
40 elosztása a következővel: 20.
x=4 x=2
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+9x^{2}-60x+100=20
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(-3x+10\right)^{2}).
10x^{2}-60x+100=20
Összevonjuk a következőket: x^{2} és 9x^{2}. Az eredmény 10x^{2}.
10x^{2}-60x=20-100
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 100.
10x^{2}-60x=-80
Kivonjuk a(z) 100 értékből a(z) 20 értéket. Az eredmény -80.
\frac{10x^{2}-60x}{10}=-\frac{80}{10}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 10.
x^{2}+\left(-\frac{60}{10}\right)x=-\frac{80}{10}
A(z) 10 értékkel való osztás eltünteti a(z) 10 értékkel való szorzást.
x^{2}-6x=-\frac{80}{10}
-60 elosztása a következővel: 10.
x^{2}-6x=-8
-80 elosztása a következővel: 10.
x^{2}-6x+\left(-3\right)^{2}=-8+\left(-3\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -3. Ezután hozzáadjuk -3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-6x+9=-8+9
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
x^{2}-6x+9=1
Összeadjuk a következőket: -8 és 9.
\left(x-3\right)^{2}=1
Tényezőkre x^{2}-6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-3\right)^{2}}=\sqrt{1}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-3=1 x-3=-1
Egyszerűsítünk.
x=4 x=2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}