Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{41} + 3}{4} \approx 2,350781059
x=\frac{3-\sqrt{41}}{4}\approx -0,850781059
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4x^{-1}=2x-3
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 4.
4x^{-1}-2x=-3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
4x^{-1}-2x+3=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3.
-2x+3+4\times \frac{1}{x}=0
Átrendezzük a tagokat.
-2xx+x\times 3+4\times 1=0
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
-2x^{2}+x\times 3+4\times 1=0
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
-2x^{2}+x\times 3+4=0
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 1. Az eredmény 4.
-2x^{2}+3x+4=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-3±\sqrt{3^{2}-4\left(-2\right)\times 4}}{2\left(-2\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -2 értéket a-ba, a(z) 3 értéket b-be és a(z) 4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-3±\sqrt{9-4\left(-2\right)\times 4}}{2\left(-2\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
x=\frac{-3±\sqrt{9+8\times 4}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
x=\frac{-3±\sqrt{9+32}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és 4.
x=\frac{-3±\sqrt{41}}{2\left(-2\right)}
Összeadjuk a következőket: 9 és 32.
x=\frac{-3±\sqrt{41}}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.
x=\frac{\sqrt{41}-3}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±\sqrt{41}}{-4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -3 és \sqrt{41}.
x=\frac{3-\sqrt{41}}{4}
-3+\sqrt{41} elosztása a következővel: -4.
x=\frac{-\sqrt{41}-3}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±\sqrt{41}}{-4}). ± előjele negatív. \sqrt{41} kivonása a következőből: -3.
x=\frac{\sqrt{41}+3}{4}
-3-\sqrt{41} elosztása a következővel: -4.
x=\frac{3-\sqrt{41}}{4} x=\frac{\sqrt{41}+3}{4}
Megoldottuk az egyenletet.
4x^{-1}=2x-3
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 4.
4x^{-1}-2x=-3
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
-2x+4\times \frac{1}{x}=-3
Átrendezzük a tagokat.
-2xx+4\times 1=-3x
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
-2x^{2}+4\times 1=-3x
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
-2x^{2}+4=-3x
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 1. Az eredmény 4.
-2x^{2}+4+3x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3x.
-2x^{2}+3x=-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{-2x^{2}+3x}{-2}=-\frac{4}{-2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
x^{2}+\frac{3}{-2}x=-\frac{4}{-2}
A(z) -2 értékkel való osztás eltünteti a(z) -2 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{3}{2}x=-\frac{4}{-2}
3 elosztása a következővel: -2.
x^{2}-\frac{3}{2}x=2
-4 elosztása a következővel: -2.
x^{2}-\frac{3}{2}x+\left(-\frac{3}{4}\right)^{2}=2+\left(-\frac{3}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{3}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{3}{2}x+\frac{9}{16}=2+\frac{9}{16}
A(z) -\frac{3}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{3}{2}x+\frac{9}{16}=\frac{41}{16}
Összeadjuk a következőket: 2 és \frac{9}{16}.
\left(x-\frac{3}{4}\right)^{2}=\frac{41}{16}
Tényezőkre x^{2}-\frac{3}{2}x+\frac{9}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{3}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{41}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{3}{4}=\frac{\sqrt{41}}{4} x-\frac{3}{4}=-\frac{\sqrt{41}}{4}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{41}+3}{4} x=\frac{3-\sqrt{41}}{4}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}