Megoldás a(z) t változóra
t=-1
t=7
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-6 ab=-7
Az egyenlet megoldásához t^{2}-6t-7 a képlet használatával t^{2}+\left(a+b\right)t+ab=\left(t+a\right)\left(t+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-7 b=1
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(t-7\right)\left(t+1\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(t+a\right)\left(t+b\right) kifejezést.
t=7 t=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a t-7=0 és a t+1=0.
a+b=-6 ab=1\left(-7\right)=-7
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk t^{2}+at+bt-7 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-7 b=1
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(t^{2}-7t\right)+\left(t-7\right)
Átírjuk az értéket (t^{2}-6t-7) \left(t^{2}-7t\right)+\left(t-7\right) alakban.
t\left(t-7\right)+t-7
Emelje ki a(z) t elemet a(z) t^{2}-7t kifejezésből.
\left(t-7\right)\left(t+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) t-7 általános kifejezést a zárójelből.
t=7 t=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a t-7=0 és a t+1=0.
t^{2}-6t-7=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
t=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{\left(-6\right)^{2}-4\left(-7\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -6 értéket b-be és a(z) -7 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
t=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-4\left(-7\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -6.
t=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36+28}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -7.
t=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{64}}{2}
Összeadjuk a következőket: 36 és 28.
t=\frac{-\left(-6\right)±8}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 64.
t=\frac{6±8}{2}
-6 ellentettje 6.
t=\frac{14}{2}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{6±8}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 6 és 8.
t=7
14 elosztása a következővel: 2.
t=-\frac{2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{6±8}{2}). ± előjele negatív. 8 kivonása a következőből: 6.
t=-1
-2 elosztása a következővel: 2.
t=7 t=-1
Megoldottuk az egyenletet.
t^{2}-6t-7=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
t^{2}-6t-7-\left(-7\right)=-\left(-7\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 7.
t^{2}-6t=-\left(-7\right)
Ha kivonjuk a(z) -7 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
t^{2}-6t=7
-7 kivonása a következőből: 0.
t^{2}-6t+\left(-3\right)^{2}=7+\left(-3\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -3. Ezután hozzáadjuk -3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
t^{2}-6t+9=7+9
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
t^{2}-6t+9=16
Összeadjuk a következőket: 7 és 9.
\left(t-3\right)^{2}=16
Tényezőkre t^{2}-6t+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(t-3\right)^{2}}=\sqrt{16}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
t-3=4 t-3=-4
Egyszerűsítünk.
t=7 t=-1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}