Megoldás a(z) c változóra
c=4+\sqrt{3}i\approx 4+1,732050808i
c=-\sqrt{3}i+4\approx 4-1,732050808i
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
c^{2}-8c+19=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
c=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{\left(-8\right)^{2}-4\times 19}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -8 értéket b-be és a(z) 19 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
c=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-4\times 19}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -8.
c=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-76}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 19.
c=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{-12}}{2}
Összeadjuk a következőket: 64 és -76.
c=\frac{-\left(-8\right)±2\sqrt{3}i}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -12.
c=\frac{8±2\sqrt{3}i}{2}
-8 ellentettje 8.
c=\frac{8+2\sqrt{3}i}{2}
Megoldjuk az egyenletet (c=\frac{8±2\sqrt{3}i}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 8 és 2i\sqrt{3}.
c=4+\sqrt{3}i
8+2i\sqrt{3} elosztása a következővel: 2.
c=\frac{-2\sqrt{3}i+8}{2}
Megoldjuk az egyenletet (c=\frac{8±2\sqrt{3}i}{2}). ± előjele negatív. 2i\sqrt{3} kivonása a következőből: 8.
c=-\sqrt{3}i+4
8-2i\sqrt{3} elosztása a következővel: 2.
c=4+\sqrt{3}i c=-\sqrt{3}i+4
Megoldottuk az egyenletet.
c^{2}-8c+19=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
c^{2}-8c+19-19=-19
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 19.
c^{2}-8c=-19
Ha kivonjuk a(z) 19 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
c^{2}-8c+\left(-4\right)^{2}=-19+\left(-4\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -8 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -4. Ezután hozzáadjuk -4 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
c^{2}-8c+16=-19+16
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
c^{2}-8c+16=-3
Összeadjuk a következőket: -19 és 16.
\left(c-4\right)^{2}=-3
Tényezőkre c^{2}-8c+16. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(c-4\right)^{2}}=\sqrt{-3}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
c-4=\sqrt{3}i c-4=-\sqrt{3}i
Egyszerűsítünk.
c=4+\sqrt{3}i c=-\sqrt{3}i+4
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}