Megoldás a(z) x változóra
x=2\sqrt{30}\approx 10,95445115
x=-2\sqrt{30}\approx -10,95445115
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
49+x^{2}=13^{2}
Kiszámoljuk a(z) 7 érték 2. hatványát. Az eredmény 49.
49+x^{2}=169
Kiszámoljuk a(z) 13 érték 2. hatványát. Az eredmény 169.
x^{2}=169-49
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 49.
x^{2}=120
Kivonjuk a(z) 49 értékből a(z) 169 értéket. Az eredmény 120.
x=2\sqrt{30} x=-2\sqrt{30}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
49+x^{2}=13^{2}
Kiszámoljuk a(z) 7 érték 2. hatványát. Az eredmény 49.
49+x^{2}=169
Kiszámoljuk a(z) 13 érték 2. hatványát. Az eredmény 169.
49+x^{2}-169=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 169.
-120+x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 169 értékből a(z) 49 értéket. Az eredmény -120.
x^{2}-120=0
Az ilyen másodfokú egyenletek, amelyekben van x^{2}-es tag, de nincs x-es tag, szintén megoldhatók a \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a} megoldóképlettel, miután kanonikus alakra hoztuk őket: ax^{2}+bx+c=0.
x=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\left(-120\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) -120 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{0±\sqrt{-4\left(-120\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
x=\frac{0±\sqrt{480}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -120.
x=\frac{0±4\sqrt{30}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 480.
x=2\sqrt{30}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±4\sqrt{30}}{2}). ± előjele pozitív.
x=-2\sqrt{30}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±4\sqrt{30}}{2}). ± előjele negatív.
x=2\sqrt{30} x=-2\sqrt{30}
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}