Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{3 \sqrt{17} + 3}{2} \approx 7,684658438
x=\frac{3-3\sqrt{17}}{2}\approx -4,684658438
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
36=x\left(x-3\right)
Kiszámoljuk a(z) 6 érték 2. hatványát. Az eredmény 36.
36=x^{2}-3x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és x-3.
x^{2}-3x=36
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x^{2}-3x-36=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 36.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{\left(-3\right)^{2}-4\left(-36\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -3 értéket b-be és a(z) -36 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-4\left(-36\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9+144}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -36.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{153}}{2}
Összeadjuk a következőket: 9 és 144.
x=\frac{-\left(-3\right)±3\sqrt{17}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 153.
x=\frac{3±3\sqrt{17}}{2}
-3 ellentettje 3.
x=\frac{3\sqrt{17}+3}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{3±3\sqrt{17}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 3 és 3\sqrt{17}.
x=\frac{3-3\sqrt{17}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{3±3\sqrt{17}}{2}). ± előjele negatív. 3\sqrt{17} kivonása a következőből: 3.
x=\frac{3\sqrt{17}+3}{2} x=\frac{3-3\sqrt{17}}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
36=x\left(x-3\right)
Kiszámoljuk a(z) 6 érték 2. hatványát. Az eredmény 36.
36=x^{2}-3x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és x-3.
x^{2}-3x=36
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x^{2}-3x+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}=36+\left(-\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-3x+\frac{9}{4}=36+\frac{9}{4}
A(z) -\frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-3x+\frac{9}{4}=\frac{153}{4}
Összeadjuk a következőket: 36 és \frac{9}{4}.
\left(x-\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{153}{4}
Tényezőkre x^{2}-3x+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{153}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{3}{2}=\frac{3\sqrt{17}}{2} x-\frac{3}{2}=-\frac{3\sqrt{17}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{3\sqrt{17}+3}{2} x=\frac{3-3\sqrt{17}}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}