Megoldás a(z) m változóra
m=\frac{2\sqrt{21}}{3}-2\approx 1,055050463
m=-\frac{2\sqrt{21}}{3}-2\approx -5,055050463
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
m^{2}-8m+16-4m\left(m+1\right)=0
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(m-4\right)^{2}).
m^{2}-8m+16-4m^{2}-4m=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -4m és m+1.
-3m^{2}-8m+16-4m=0
Összevonjuk a következőket: m^{2} és -4m^{2}. Az eredmény -3m^{2}.
-3m^{2}-12m+16=0
Összevonjuk a következőket: -8m és -4m. Az eredmény -12m.
m=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{\left(-12\right)^{2}-4\left(-3\right)\times 16}}{2\left(-3\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -3 értéket a-ba, a(z) -12 értéket b-be és a(z) 16 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
m=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144-4\left(-3\right)\times 16}}{2\left(-3\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -12.
m=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144+12\times 16}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
m=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{144+192}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 12 és 16.
m=\frac{-\left(-12\right)±\sqrt{336}}{2\left(-3\right)}
Összeadjuk a következőket: 144 és 192.
m=\frac{-\left(-12\right)±4\sqrt{21}}{2\left(-3\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 336.
m=\frac{12±4\sqrt{21}}{2\left(-3\right)}
-12 ellentettje 12.
m=\frac{12±4\sqrt{21}}{-6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -3.
m=\frac{4\sqrt{21}+12}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{12±4\sqrt{21}}{-6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 12 és 4\sqrt{21}.
m=-\frac{2\sqrt{21}}{3}-2
12+4\sqrt{21} elosztása a következővel: -6.
m=\frac{12-4\sqrt{21}}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{12±4\sqrt{21}}{-6}). ± előjele negatív. 4\sqrt{21} kivonása a következőből: 12.
m=\frac{2\sqrt{21}}{3}-2
12-4\sqrt{21} elosztása a következővel: -6.
m=-\frac{2\sqrt{21}}{3}-2 m=\frac{2\sqrt{21}}{3}-2
Megoldottuk az egyenletet.
m^{2}-8m+16-4m\left(m+1\right)=0
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(m-4\right)^{2}).
m^{2}-8m+16-4m^{2}-4m=0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -4m és m+1.
-3m^{2}-8m+16-4m=0
Összevonjuk a következőket: m^{2} és -4m^{2}. Az eredmény -3m^{2}.
-3m^{2}-12m+16=0
Összevonjuk a következőket: -8m és -4m. Az eredmény -12m.
-3m^{2}-12m=-16
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 16. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{-3m^{2}-12m}{-3}=-\frac{16}{-3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -3.
m^{2}+\left(-\frac{12}{-3}\right)m=-\frac{16}{-3}
A(z) -3 értékkel való osztás eltünteti a(z) -3 értékkel való szorzást.
m^{2}+4m=-\frac{16}{-3}
-12 elosztása a következővel: -3.
m^{2}+4m=\frac{16}{3}
-16 elosztása a következővel: -3.
m^{2}+4m+2^{2}=\frac{16}{3}+2^{2}
Elosztjuk a(z) 4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 2. Ezután hozzáadjuk 2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
m^{2}+4m+4=\frac{16}{3}+4
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
m^{2}+4m+4=\frac{28}{3}
Összeadjuk a következőket: \frac{16}{3} és 4.
\left(m+2\right)^{2}=\frac{28}{3}
Tényezőkre m^{2}+4m+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(m+2\right)^{2}}=\sqrt{\frac{28}{3}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
m+2=\frac{2\sqrt{21}}{3} m+2=-\frac{2\sqrt{21}}{3}
Egyszerűsítünk.
m=\frac{2\sqrt{21}}{3}-2 m=-\frac{2\sqrt{21}}{3}-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}