Megoldás a(z) x változóra
x=1
x=-\frac{1}{5}=-0,2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
25x^{2}-20x+4=9
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(5x-2\right)^{2}).
25x^{2}-20x+4-9=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9.
25x^{2}-20x-5=0
Kivonjuk a(z) 9 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény -5.
5x^{2}-4x-1=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
a+b=-4 ab=5\left(-1\right)=-5
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 5x^{2}+ax+bx-1 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-5 b=1
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(5x^{2}-5x\right)+\left(x-1\right)
Átírjuk az értéket (5x^{2}-4x-1) \left(5x^{2}-5x\right)+\left(x-1\right) alakban.
5x\left(x-1\right)+x-1
Emelje ki a(z) 5x elemet a(z) 5x^{2}-5x kifejezésből.
\left(x-1\right)\left(5x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=1 x=-\frac{1}{5}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-1=0 és a 5x+1=0.
25x^{2}-20x+4=9
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(5x-2\right)^{2}).
25x^{2}-20x+4-9=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9.
25x^{2}-20x-5=0
Kivonjuk a(z) 9 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény -5.
x=\frac{-\left(-20\right)±\sqrt{\left(-20\right)^{2}-4\times 25\left(-5\right)}}{2\times 25}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 25 értéket a-ba, a(z) -20 értéket b-be és a(z) -5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-20\right)±\sqrt{400-4\times 25\left(-5\right)}}{2\times 25}
Négyzetre emeljük a következőt: -20.
x=\frac{-\left(-20\right)±\sqrt{400-100\left(-5\right)}}{2\times 25}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 25.
x=\frac{-\left(-20\right)±\sqrt{400+500}}{2\times 25}
Összeszorozzuk a következőket: -100 és -5.
x=\frac{-\left(-20\right)±\sqrt{900}}{2\times 25}
Összeadjuk a következőket: 400 és 500.
x=\frac{-\left(-20\right)±30}{2\times 25}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 900.
x=\frac{20±30}{2\times 25}
-20 ellentettje 20.
x=\frac{20±30}{50}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 25.
x=\frac{50}{50}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{20±30}{50}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 20 és 30.
x=1
50 elosztása a következővel: 50.
x=-\frac{10}{50}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{20±30}{50}). ± előjele negatív. 30 kivonása a következőből: 20.
x=-\frac{1}{5}
A törtet (\frac{-10}{50}) leegyszerűsítjük 10 kivonásával és kiejtésével.
x=1 x=-\frac{1}{5}
Megoldottuk az egyenletet.
25x^{2}-20x+4=9
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(5x-2\right)^{2}).
25x^{2}-20x=9-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
25x^{2}-20x=5
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény 5.
\frac{25x^{2}-20x}{25}=\frac{5}{25}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 25.
x^{2}+\left(-\frac{20}{25}\right)x=\frac{5}{25}
A(z) 25 értékkel való osztás eltünteti a(z) 25 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{4}{5}x=\frac{5}{25}
A törtet (\frac{-20}{25}) leegyszerűsítjük 5 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{4}{5}x=\frac{1}{5}
A törtet (\frac{5}{25}) leegyszerűsítjük 5 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{4}{5}x+\left(-\frac{2}{5}\right)^{2}=\frac{1}{5}+\left(-\frac{2}{5}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{4}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{2}{5}. Ezután hozzáadjuk -\frac{2}{5} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{4}{5}x+\frac{4}{25}=\frac{1}{5}+\frac{4}{25}
A(z) -\frac{2}{5} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{4}{5}x+\frac{4}{25}=\frac{9}{25}
\frac{1}{5} és \frac{4}{25} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{2}{5}\right)^{2}=\frac{9}{25}
Tényezőkre x^{2}-\frac{4}{5}x+\frac{4}{25}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{2}{5}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{25}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{2}{5}=\frac{3}{5} x-\frac{2}{5}=-\frac{3}{5}
Egyszerűsítünk.
x=1 x=-\frac{1}{5}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{2}{5}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}