Megoldás a(z) x változóra
x\in (-\infty,\frac{39-3\sqrt{89}}{10}]\cup [\frac{3\sqrt{89}+39}{10},\infty)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
16x^{2}-96x+144-4x\left(15-x\right)\geq 0
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(4x-12\right)^{2}).
16x^{2}-96x+144-60x+4x^{2}\geq 0
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -4x és 15-x.
16x^{2}-156x+144+4x^{2}\geq 0
Összevonjuk a következőket: -96x és -60x. Az eredmény -156x.
20x^{2}-156x+144\geq 0
Összevonjuk a következőket: 16x^{2} és 4x^{2}. Az eredmény 20x^{2}.
20x^{2}-156x+144=0
Az egyenlőtlenség megoldásához szorzattá alakítjuk a bal oldalt. A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-\left(-156\right)±\sqrt{\left(-156\right)^{2}-4\times 20\times 144}}{2\times 20}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. Behelyettesítjük a(z) 20 értéket a-ba, a(z) -156 értéket b-be és a(z) 144 értéket c-be a megoldóképletben.
x=\frac{156±12\sqrt{89}}{40}
Elvégezzük a számításokat.
x=\frac{3\sqrt{89}+39}{10} x=\frac{39-3\sqrt{89}}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{156±12\sqrt{89}}{40}). ± előjele pozitív, ± előjele pedig negatív.
20\left(x-\frac{3\sqrt{89}+39}{10}\right)\left(x-\frac{39-3\sqrt{89}}{10}\right)\geq 0
Átírjuk az egyenlőtlenséget a kapott megoldások felhasználásával.
x-\frac{3\sqrt{89}+39}{10}\leq 0 x-\frac{39-3\sqrt{89}}{10}\leq 0
A szorzat csak akkor ≥0, ha a két érték (x-\frac{3\sqrt{89}+39}{10} és x-\frac{39-3\sqrt{89}}{10}) egyaránt ≤0 vagy ≥0. Tegyük fel, hogy x-\frac{3\sqrt{89}+39}{10} és x-\frac{39-3\sqrt{89}}{10} eredménye egyaránt ≤0.
x\leq \frac{39-3\sqrt{89}}{10}
A mindkét egyenlőtlenséget kielégítő megoldás x\leq \frac{39-3\sqrt{89}}{10}.
x-\frac{39-3\sqrt{89}}{10}\geq 0 x-\frac{3\sqrt{89}+39}{10}\geq 0
Tegyük fel, hogy x-\frac{3\sqrt{89}+39}{10} és x-\frac{39-3\sqrt{89}}{10} eredménye egyaránt ≥0.
x\geq \frac{3\sqrt{89}+39}{10}
A mindkét egyenlőtlenséget kielégítő megoldás x\geq \frac{3\sqrt{89}+39}{10}.
x\leq \frac{39-3\sqrt{89}}{10}\text{; }x\geq \frac{3\sqrt{89}+39}{10}
Az utolsó megoldás a kapott megoldások uniója.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}