Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{7}-4}{9}\approx -0,150472077
x=\frac{-\sqrt{7}-4}{9}\approx -0,738416812
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
9x^{2}+6x+1=-2x
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(3x+1\right)^{2}).
9x^{2}+6x+1+2x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
9x^{2}+8x+1=0
Összevonjuk a következőket: 6x és 2x. Az eredmény 8x.
x=\frac{-8±\sqrt{8^{2}-4\times 9}}{2\times 9}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 9 értéket a-ba, a(z) 8 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-8±\sqrt{64-4\times 9}}{2\times 9}
Négyzetre emeljük a következőt: 8.
x=\frac{-8±\sqrt{64-36}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 9.
x=\frac{-8±\sqrt{28}}{2\times 9}
Összeadjuk a következőket: 64 és -36.
x=\frac{-8±2\sqrt{7}}{2\times 9}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 28.
x=\frac{-8±2\sqrt{7}}{18}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9.
x=\frac{2\sqrt{7}-8}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-8±2\sqrt{7}}{18}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -8 és 2\sqrt{7}.
x=\frac{\sqrt{7}-4}{9}
-8+2\sqrt{7} elosztása a következővel: 18.
x=\frac{-2\sqrt{7}-8}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-8±2\sqrt{7}}{18}). ± előjele negatív. 2\sqrt{7} kivonása a következőből: -8.
x=\frac{-\sqrt{7}-4}{9}
-8-2\sqrt{7} elosztása a következővel: 18.
x=\frac{\sqrt{7}-4}{9} x=\frac{-\sqrt{7}-4}{9}
Megoldottuk az egyenletet.
9x^{2}+6x+1=-2x
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(3x+1\right)^{2}).
9x^{2}+6x+1+2x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2x.
9x^{2}+8x+1=0
Összevonjuk a következőket: 6x és 2x. Az eredmény 8x.
9x^{2}+8x=-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{9x^{2}+8x}{9}=-\frac{1}{9}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 9.
x^{2}+\frac{8}{9}x=-\frac{1}{9}
A(z) 9 értékkel való osztás eltünteti a(z) 9 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{8}{9}x+\left(\frac{4}{9}\right)^{2}=-\frac{1}{9}+\left(\frac{4}{9}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{8}{9} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{4}{9}. Ezután hozzáadjuk \frac{4}{9} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{8}{9}x+\frac{16}{81}=-\frac{1}{9}+\frac{16}{81}
A(z) \frac{4}{9} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{8}{9}x+\frac{16}{81}=\frac{7}{81}
-\frac{1}{9} és \frac{16}{81} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{4}{9}\right)^{2}=\frac{7}{81}
Tényezőkre x^{2}+\frac{8}{9}x+\frac{16}{81}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{4}{9}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{7}{81}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{4}{9}=\frac{\sqrt{7}}{9} x+\frac{4}{9}=-\frac{\sqrt{7}}{9}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{7}-4}{9} x=\frac{-\sqrt{7}-4}{9}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{4}{9}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}