Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\frac{2+\sqrt{5}i}{9}\approx 0,222222222+0,248451997i
x=\frac{-\sqrt{5}i+2}{9}\approx 0,222222222-0,248451997i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3^{2}x^{2}-4x+1=0
Kifejtjük a következőt: \left(3x\right)^{2}.
9x^{2}-4x+1=0
Kiszámoljuk a(z) 3 érték 2. hatványát. Az eredmény 9.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\times 9}}{2\times 9}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 9 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\times 9}}{2\times 9}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-36}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 9.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{-20}}{2\times 9}
Összeadjuk a következőket: 16 és -36.
x=\frac{-\left(-4\right)±2\sqrt{5}i}{2\times 9}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -20.
x=\frac{4±2\sqrt{5}i}{2\times 9}
-4 ellentettje 4.
x=\frac{4±2\sqrt{5}i}{18}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9.
x=\frac{4+2\sqrt{5}i}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±2\sqrt{5}i}{18}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 2i\sqrt{5}.
x=\frac{2+\sqrt{5}i}{9}
4+2i\sqrt{5} elosztása a következővel: 18.
x=\frac{-2\sqrt{5}i+4}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±2\sqrt{5}i}{18}). ± előjele negatív. 2i\sqrt{5} kivonása a következőből: 4.
x=\frac{-\sqrt{5}i+2}{9}
4-2i\sqrt{5} elosztása a következővel: 18.
x=\frac{2+\sqrt{5}i}{9} x=\frac{-\sqrt{5}i+2}{9}
Megoldottuk az egyenletet.
3^{2}x^{2}-4x+1=0
Kifejtjük a következőt: \left(3x\right)^{2}.
9x^{2}-4x+1=0
Kiszámoljuk a(z) 3 érték 2. hatványát. Az eredmény 9.
9x^{2}-4x=-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{9x^{2}-4x}{9}=-\frac{1}{9}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 9.
x^{2}-\frac{4}{9}x=-\frac{1}{9}
A(z) 9 értékkel való osztás eltünteti a(z) 9 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{4}{9}x+\left(-\frac{2}{9}\right)^{2}=-\frac{1}{9}+\left(-\frac{2}{9}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{4}{9} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{2}{9}. Ezután hozzáadjuk -\frac{2}{9} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{4}{9}x+\frac{4}{81}=-\frac{1}{9}+\frac{4}{81}
A(z) -\frac{2}{9} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{4}{9}x+\frac{4}{81}=-\frac{5}{81}
-\frac{1}{9} és \frac{4}{81} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{2}{9}\right)^{2}=-\frac{5}{81}
Tényezőkre x^{2}-\frac{4}{9}x+\frac{4}{81}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{2}{9}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{5}{81}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{2}{9}=\frac{\sqrt{5}i}{9} x-\frac{2}{9}=-\frac{\sqrt{5}i}{9}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{2+\sqrt{5}i}{9} x=\frac{-\sqrt{5}i+2}{9}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{2}{9}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}